A folyamatosan növekvő munkaerőhiány és a magas fluktuáció miatt ma már a magyarországi vállalkozások is rákényszerülnek a vendégmunkások alkalmazására. Noha a vendégmunkások itt tartózkodását szabályozó, a napokban elfogadott törvény novembertől lép hatályba, ráadásul a részletszabályait tartalmazó rendeletek is később jelennek meg, a jelenség nem újkeletű.
Az érdekképviseletek a Napi.hu-nak kiemelték:
nincs szó arról, hogy hirtelen tömegesen özönlenének Magyarországra a harmadik országokból érkező munkavállalók, a folyamat nem most kezdődött és viszonylag kiegyensúlyozott.
Ráadásul a jelenlegi szabályozás nagyjából megegyezik a novembertől életbe lépő törvényben foglaltakkal.
A munkáltatón is múlik a vendégmunkások fogadtatása
A munkáltatóknak is egy kényszerpálya a vendégmunkások alkalmazása, egyszerűen nincs munkaerő, a létszámhiány pedig egyes helyeken olyan súlyos, hogy a működést is veszélybe sodorja – foglalta össze a külföldi munkaerővel kapcsolatos véleményeket Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke a Napi.hu megkeresésére jelezte, több helyen a szakszervezetek bevonására is szükség volt a feszültség enyhítése érdekében.
Az elnök a leggyakrabban előforduló feszültségforrások közül kiemelte, hogy
a hazai munkavállalók sokszor nehezményezik, hogy a vendégmunkásokra a munkáltató többet költ.
Ez valóban így van, mivel a szállást, ellátást és az egyéb költségeket is állnia kell a foglalkoztatónak. Ahol ez feszültségforrás, ott a munkáltató nyitott volt arra, hogy megoldást találjon a helyzet kezelésére.
Magyar cégbe magyar melóst! A többség nem támogatja a külföldi munkavállalók befogadását
A Pulzus kutatásában a válaszadók többsége szerint hazai munkahelyre magyar munkavállalót kell alkalmazni. 17 százaléknak viszont teljesen elfogadható, hogy külföldiekkel töltsék be az üres magyar álláshelyeket. Bővebben>>>A hazai munkavállalók a vendégmunkások érkezésével kapcsolatos félelmek közül a legtöbbször a bérrel kapcsolatos aggodalmakat emelik ki, vagyis
attól tartanak, a harmadik országból érkező munkások letörik a béreket. Erre eddig szerencsére még nem volt példa
– mutatott rá Mészáros Melinda. A Liga elnöke egy másik feszültséghez vezető példát is említett: gyakran előfordul, hogy a munkáltatók elnézőbbek a vendégmunkásokkal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a külföldiek munkavégzése kevésbé precíz, mint a hazai dolgozóké, többször hibáznak, ugyanakkor a foglalkoztató feléjük nagyobb türelmet tanúsít.
Nem általános jelenség, hogy a jellemzően távol-keleti vendégmunkások fogadtatása kedvezőtlen lenne. Sok munkahelyen könnyen be tudtak illeszkedni az érkezők, beszélnek angolul, és precízen végzik a munkájukat. A helyi munkavállalóknak így kevesebbet kell túlórázniuk, illetve a munkahelyük hosszú távú megmaradása is garantálható.
Már nem jönnek a románok és a szerbek
Mészáros Melinda arra figyelmeztetett, hogy
a távol-keleti munkavállalók érkezése nem csak a hazai létszámhiány következménye, hanem az ukrán, a román és a szerb munkavállalókat is ők váltják fel.
Ennek oka, hogy Ukrajnából, Szerbiából és Romániából jóval kevesebben érkeznek Magyarországra. Az ukrán munkaerő csökkenése elsősorban az orosz-ukrán háború következménye, amelynek következtében jóval egyszerűbbé vált a nyugat-európai munkavállalásuk.
Azok az ukránok, akik már a háború előtt is Magyarországon dolgoztak, a háború kitörését követően pedig segítséget kaptak a munkáltatójuktól, és lehetőségük nyílt a családegyesítésre, azok továbbra is hazánkban élnek.
Az elnök emlékeztetett, a Covid-19 járvány miatt a szerb és a román munkavállalók – elsősorban a határmenti teleüléseken élők – 2020-ban hazamentek, a járvány alatt pedig otthon vállaltak munkát. Szintén csökkenti a magyarországi munkavállalás iránti érdeklődést, hogy Szerbiából és Romániából már nem éri meg hazánkban munkát vállalni, a magyar bérek már nem olyan vonzók, mint évekkel ezelőtt.
A dörzsölt munkáltatók felkészítették a helyieket
Több munkáltató régóta tudatosan készíti fel a helyi munkavállalóit a vendégmunkások fogadására.
Prohászka Balázs, a kaposvári KOMETA 99 Zrt. ügyvezető igazgatóhelyettese a Sonline.hu-nak arról beszélt, nagyon várják a fülöp-szigeteki munkavállalókat, már régóta alkalmaznak távol-keleti munkaerőt. Az érkező kontingenst éppoly széleskörűen tudják majd alkalmazni, mint jelenleg a mongolokat, szakmunkás és betanított munkás munkakörökben egyaránt.
Ötven embert várnak a Fülöp-szigetekről. A külföldiek ugyanazt a munkabért kapják, mint a magyarok, de több előnye is van a foglalkoztatásuknak.
A legnagyobb előny, hogy egyáltalán rendelkezésre állnak, és amikor letelik a szerződésben kikötött idő, hazatérnek. Ők nem vándorolnak egyik munkahelyről a másikra, ez kiszámíthatóvá teszi az alkalmazásukat. A stabilitás mellett másik nagy erényük, hogy jól dolgoznak
– tette hozzá az ügyvezető-helyettes.
A nagyobb hazai vállalatok régóta foglalkoztatnak ukrán munkavállalókat, ebben az időszakban mindössze annyi változást tapasztalnak a munkavállalók, hogy az ukránok helyett egyre nagyobb számban jelennek meg mongolok, vietnamiak és filippínók.
A nagy cégek korábban már felkészítették a munkavállalóikat, nagy hangsúlyt fektetve a belső kommunikációra – foglalták össze megkeresésünkre a munkáltatói érdekképviseletek. Kiemelték:
az érintett vállalatoknak lehetőségük nyílik arra, hogy hosszú idő után ne a munkaerő-problémák kezelése kösse le erőforrásaik nagyobb részét, hanem a hatékonyságnövelésre tudjanak koncentrálni.
Mindez a dolgozóknak is jó, mivel a munkahelyük fennmaradásához.
Hozzá kell szoknunk, a magyar munkaerő elfogyott
Látni kell, hogy a hazai munkaerőpiac már nem képes kielégíteni a jelenlegi, sőt az egyre növekvő létszámigényt. Noha a statisztikák azt mutatják, hogy rendelkezésre áll még több százezer fő, aki nem dolgozik, nagyobb részük nem is szeretne elhelyezkedni, vagy nem azokon a területeken, ahol szükség lenne rájuk.
A következő időszakban megvalósuló beruházások ráadásul tovább növelik a vállalkozások humánerőforrás igényét, miközben már az ukrán vagy a szerb munkaerő sem elérhető akkora létszámban, mint korábban – fogalmazott a Napi.hu-nak Horváth Tamás, a távol-keleti toborzással is foglalkozó Menton Jobs egyik alapítója.
Jönnek a filippínók, megmentik a magyar vállalkozásokat
Elfogyott a magyar munkaerő, sőt már a környező országokból is egyre nehezebb toborozniuk a cégeknek. A hazai beruházások ugyanakkor nem álltak le, így a munkaerőigény tovább fokozódik. Az erőforrás problémákat ezért egyre inkább az ázsiai, távol-keleti munkavállalók tudják kiszolgálni. Nincs félnivalójuk a távol-keleti munkásoktól sem a vállalkozásoknak, sem a munkavállalóknak, ez személyes meggyőződésük is garantálja. Bővebben >>>A szakember kiemelte:
meg kell értenünk, hogy a vendégmunkások nem veszélyeztetik senkinek sem az állását, sőt, a munkahelyek megtartását segítik. Ha nincs munkás a gyártósoron, mert nincs rá ember, de nem jön külföldről sem, akkor az egész cég működése kerül veszélybe, ezzel pedig az ott dolgozók munkahelye is bizonytalanná válna.
Hozzá kell szoknunk, hogy a magyar munkaerőtartalék elfogyott, miközben egyre több dolgozóra van szükségük a cégeknek – tette hozzá Horváth Tamás.
A vendégmunkás csak dolgozni jöhet
A novembertől hatályos új törvény szigorúan szabályozza a vendégmunkások jogait és lehetőségeit, valamint itt tartózkodásuk körülményeit.
A törvény lényege, hogy speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát és a rá vonatkozó szabályokat.
Az idén november 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint a vendégmunkások munkavállalási célból száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó beutazási és tartózkodási jogot kaphatnak Magyarországon. A beutazás és a kilencven napot meghaladó tartózkodás feltétele
- a vendégmunkásnak legyen érvényes úti okmánya,
- megfelelő szálláshelye,
- a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere,
- valamint megfeleljen a közbiztonsági és a nemzetbiztonsági szempontoknak.
A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb két évre lesz érvényes, ami legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ugyanakkor az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek.