Továbbra is szokatlanul magas a zöldségek ára Európában és Észak-Afrikában. Ennek oka, hogy a szokásosnál tovább kitartó hűvösebb időjárás miatt a zöldségek később érnek, így késik a szezonjuk a legnagyobb európai és észak-afrikai zöldségtermesztő területeken. Az árak a következő hetekben egyre gyorsabban mérséklődnek.
Magyarországon nem késik az üvegházi, fóliasátras hajtatott zöldségfélék szezonja: április második felétől jellemzően már a hazai paprika, paradicsom és uborka határozza meg a kínálatot.
Az árak még mindig nagyon magasak, de érdemi csökkenéssel számolhatnak a fogyasztók az elkövetkező időszakban.
Ezért kerülnek ilyen sokba a népszerű zöldségek
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint március végén
- az uborka már 25 százalékkal,
- a fürtös paradicsom pedig 10 százalékkal
olcsóbb volt, mint február utolsó hetében, vagyis abban az időszakban, amikor hagyományosan kiürülnek az európai raktárak és a fogyasztók az egész évet tekintve a legmagasabb árakat tapasztalhatják.
A paprika ára március végéig nem csökkent, egy kilogramm tv paprika 1300 forintba került, jelenleg 1200 forint körül kapható.
A hazai szakmai szervezetek szerint lehetetlen előrejelezni, hogy mennyivel mérséklődnek a fogyasztói árak a következő hetekben.
A szezonális zöldségek árát nem befolyásolta érdemben az inflációs csúcs, minden évben a magas ár tapasztalható a szezon kezdetén, ami gyorsan csökken az egyre nagyobb mennyiségnek köszönhetően. A kertészetekben – hasonlóan szinte minden ágazathoz – az energiaválság komolyan megnövelte a kiadásokat.
Magyarországon az uborka, a paprika és a paradicsom ma már szinte csak üvegházi körülmények között terem, a szabadföldi fajták gyakorlatilag kikoptak, így az időjárás hatása jóval kisebb mértékben befolyásolja a termést. Az érést elsősorban a felhős és napos időszakok hossza határozza meg az üvegházakban.
A zöldségek ára még egyet lökhet az infláción
Az élelmiszerek fogyasztói árának emelkedése nemcsak Magyarországon eredményezett történelmi inflációt, hanem az EU legtöbb tagállamában, még ha a mértékek meg sem közelítik a hazait.
Belgiumban ismét 20 százalék fölé emelkedett az élelmiszer-infláció.
A helyi beszámolók szerint egy év alatt 89 euróval – közel 35 ezer forinttal – drágult egy átlagos, kétgyermekes belga család havi élelmiszerre fordított kiadása.
A bevásárlás összege havonta 520 euró, vagyis valamivel több, mint 200 ezer forint.
Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában az élelmiszer-inflációt átmenetileg az egekbe szökő zöldségárak nyomták meg. Belgiumban 2023 március elején
- az uborka 51 százalékkal,
- a hagyma 50 százalékkal,
- a jégsaláta 53 százalékkal drágább volt, mint egy évvel korábban.
A rossz időjárás és az energiaválság is érezteti hatását
Európa legnagyobb zöldségtermesztő országai közül egy átlagos esztendőben elsőként a spanyol termés márciusi, nagy mennyiségű érése indítja el a zöldségszezont. Ezt követően április elején a holland, majd április közepétől a magyar paprika, paradicsom és uborka is megjelenik a kínálatban.
Az idei évben ugyanakkor ez a rend felborult: a hosszan tartó hűvös és felhős időjárás miatt több héttel később érnek Spanyolországban a legkedveltebb zöldségfélék. A helyi termelők közepes szezonra számítanak, a kései szezonkezdet csak mérsékelt terméskiesést okoz.
Hollandiában is később érnek a hajtatott zöldségfélék. A világ egyik legnagyobb zöldségtermesztő országában az energiaválság miatt késik a szezon: a termelők a költségek mérséklése érdekében később ültettek, így az üvegházak fűtésén jelentős összeget spóroltak.
Több helyen elfogyott a zöldség
Március elején Nagy-Britanniában kellett bevezetniük az áruházláncoknak korlátozást a megvásárolható mennyiségre. Ennek oka elsősorban a Brexit volt, mivel az európai exportkészleteket továbbra is az EU-n belül értékesítették a kereskedők, kereslet ráadásul a megfogyatkozó készletek miatt bőven volt a közösségen belül is.
A brit zöldségválságot tovább súlyosbította, hogy Észak-Afrika legnagyobb zöldségtermesztő és exportáló országában, Marokkóban a termés szintén jelentősen elmaradt az átlagostól a termés. A sokéves átlagnál jóval hidegebb, majd hirtelen kánikulába forduló időjárás elsősorban a paradicsomnak ártott.
Marokkó emiatt a legfőbb muszlim ünnep, a ramadán időszakára kiviteli korlátozást vezetett be a hajtatott zöldségekre, elsősorban a paradicsomra, mivel ebben az időszakban kiemelten megnő a kereslet.
A lépéssel Marokkó a helyi termékek áremelkedését elkerülte, ugyanakkor a britek mellett több afrikai országban is zöldséghiányhoz vezetett.
Történelmi csúcsról történelmi mélységbe zuhanhat a zöldség ára?
Az elcsúszott szezonkezdet eredményeképp Magyarországon és Hollandiában egy időben érnek jelentősebb mennyiségben az üvegházas zöldségfélék. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy ez milyen hatással lesz az árakra.
Arra kevés az esély, hogy a hazai termelők megélhetését veszélyeztető mélységbe zuhannának az árak, mivel
a magyar paprika és paradicsom világhírű és túlkínálat esetén gyorsan értékesíthető.
Túlkínálat ugyanakkor szintén nem várható, hogy kialakul, mivel a kereskedők és a termelők ezen a termékpályán az elmúlt években jó gyakorlatokat alakítottak ki, és korrekt árakban állapotnak meg. Ezért a hazai láncok a szezonban csak magyar paprikát és paradicsomot árulnak, míg szezonon kívül a hazai méregdrágán és csak csomagolt kiszerelésben érhető el.
A zöldségeken és a gyümölcsökön kezdjük a spórolást
Az áremelkedés reáljövedelmekre gyakorolt kedvezőtlen következménye elsőként a zöldség- és gyümölcsfogyasztáson érhető tetten, mivel az európai fogyasztók a zöldségeken és a gyümölcsökön kezdik a spórolást – mutatott rá a Freshfel Europe.
Az európai friss zöldség- és gyümölcstermesztőket képviselő ernyőszervezet rámutatott, hogy a világjárvány kedvezően befolyásolta a fogyasztókat, és szemléletváltás indult az egészségtudatosság felé, ami a kereslet erőteljes növekedésével járt.
Az Európai Unió átlagos gyümölcs- és zöldségfogyasztása naponta fejenként 364,58 grammra nőtt 2021-ben, ami 2,19 százalékkal haladta meg a 2020-as fogyasztást és magasabb volt a megelőző öt év átlagánál.
A Freshfel ugyanakkor arra figyelmeztetett, ez a napi elfogyasztott mennyiség még mindig csaknem 10 százalékkal elmarad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által javasolt legalább fejenként 400 grammos napi ajánlástól.
A Covid-19 járvány okozta kedvező fogyasztói szemléletváltás nem tartott sokáig: noha 2022-es adatok még nem állnak rendelkezésre, a korábbi gazdasági visszaeséssel járó időszakok tapasztalatai azt mutatják, ha szűkösebb lesz a családi kassza, első körben a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztását csökkentik a háztartások.
Katasztrófa söpört végig a gyümölcsösökön
A gyümölcsök ára is jóval magasabb az elmúlt évekhez képest, ám az általános inflációnál kisebb mértékű volt az EU-ban a drágulás. Tavaly példátlan aszály pusztított Nyugat- és Dél-Európában, amely a citrusfélék termésmennyiségét nagyjából 35 százalékkal vetette vissza. A lime gyakorlatilag megfizethetetlenné vált, egy év alatt több régióban 100-200 százalékkal is emelkedett az ára. Ennek várható következménye, hogy az európai citrusszezon zárásával idén nem emelkedik drasztikusan a citrom, a narancs és a mandarin ára, míg egy átlagos évben tavasztól őszig jóval drágábbak a citrusfélék, és a déli féltekéről érkező import kapható.Magyarországon és a környező országokban a március utolsó, és április első hetében többször visszatérő keményebb éjszakai fagyok a legrosszabbkor érték a gyümölcsösöket: a barackfélék mellett néhol a szilva és a cseresznye is virágzott. A kiterjedt fagyok azokon a területeken is komoly károkat okoztak az ültetvényeken, ahol van kiépített fagyvédelem. Ausztriában a termelők a kajszi teljes pusztulásával számolnak, de több régióban már a később virágzó alma is súlyosan károsodhatott. A tavaszi fagykárok pontos mértéke május közepén lesz egyértelműen látható. Bővebben>>>