A szerződési jog római jogban gyökerező egyik alapelve az, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás a szerződések velejárója. Önmagában a teljesítést megnehezítő események – például gazdasági recesszió – általában nem tekinthetők ilyen kivételes körülménynek – írják a jogászok közleményükben.

Ehhez az általános gyakorlathoz képest óvatos előrelépést jelentett egy 2021-ben megjelent ítélőtáblai határozat, amely a korábbi madárinfluenza-járványt fogadta el vis maiorként. A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a madárinfluenza olyan természeti eredetű elháríthatatlan erő, amely rövid időszakon belül olyan jelentős, drasztikus piaci változásokat okozott, amelyek emberi eszközökkel nem elhárítható. Ezért a konkrét ügyben a bíróság önmagában a madárinfluenza-járványra tekintettel megállapította a jogvita tárgyául szolgáló szerződés teljesítésének lehetetlenné válását.

Mérföldkő a mostani döntés

A mostani ítélőtáblai döntés azonban a 2021-ben megjelent határozatnál is továbbment.

„A fenti előzmények fényében a Fővárosi Ítélőtábla nemrég meghozott döntése mérföldkőnek mondható, hiszen az már kifejezetten a koronavírus-járványra, és az összefüggő kormányzati intézkedésekre tekintettel ismerte el, hogy adott esetben a szerződő fél szabadulhat a szerződéses kötelezettsége alól. A konkrét ügy tárgya egy bérleti szerződés volt; a határozat értelmében a koronavírus-járvány és annak megfékezésére tett kormányzati intézkedések kívül esnek mind a bérbeadó, mind a bérlő érdekkörén.

A Fővárosi Ítélőtábla kimondta azt is, hogy ebben az összefüggésben a koronavírus-járvány vis maior helyzetnek minősül”

– magyarázza Faragó János, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogásza.

A kijárási tilalom a cipőboltba járást is kizárta

A felek közötti jogvita a 2020. március 28-tól május 17-ig hatályban lévő kormányzati intézkedések bérleti jogviszonyra vonatkozó hatásának megítélése kapcsán alakult ki. Ebben az időszakban a cipőbolt potenciális vevői kizárólag a 71/2020. (III.27.) kormányrendeletben meghatározott indokokkal (mint például élelmiszervásárlás, munkába járás, orvoslátogatás, tankolás, sportolás) hagyhatták el a lakásaikat. Az indokok közé nem tartozott az említett üzlet látogatása.

Az Ítélőtábla meglátása szerint a bérlemény a szerződésszerű használatra alkalmatlanná vált, ennek kockázatát pedig a bérlő nem köteles viselni. Mivel a bérlemény használatát kizáró korlátozás kívül esik a bérlő érdekkörén, ezáltal a Ptk. 6:336. § (2) bekezdése alapján erre az időszakra bérleti díjat nem köteles fizetni.

Sok jogvita van a bíróságok előtt a járvánnyal kapcsolatban

„A bíróság az adott tényállás sajátosságainak figyelembevételével jutott arra a következtetésre, hogy a koronavírus-járvány mint vis maior, áttörhet bizonyos szerződéses kötelmeket. Jelenleg is számos olyan jogvita van folyamatban bíróságok előtt, amelyek részben vagy egészben a pandémiával összefüggő okból merültek fel, ezért a vonatkozó bírói gyakorlat továbbra is kialakulóban van. Ugyanakkor a fenti bírói döntések alapján úgy tűnik, hogy a bíróságok egyre inkább nyitottnak mutatkoznak arra, hogy az átfogó társadalmi jelenségeket egy-egy adott jogviszony vonatkozásában vis maiorrá minősítsék” – teszi hozzá Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

A háborús veszélyhelyzet is lehet még vis maior

Elképzelhető, hogy az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai, illetve az azzal összefüggő kormányzati intézkedések is válhatnak olyan jelenséggé, amelyek adott esetben – a konkrét tényállástól függően – alapot adnak majd egy-egy szerződő fél részére a kötelmeik alól való szabadulásra - vetítik előre a szakértők a mostani precedens ügy kapcsán.