Bár igazi meglepetést nem okozott, de azért a vártnál mégiscsak rosszabbra sikeredett az építőipar tavalyi éve - kommentálta a KSH adatait lapunk kérdésére Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Az uniós forrásból finanszírozott munkák kifutása miatt az ÉVOSZ 15-16 százalékos visszaesést várt. Az adatok Koji szerint ismét bebizonyítják, hogy az építőipar nagyon erősen uniós forrás függő ágazat. Az időarányosan remélt források elmaradását a kormány lakásépítést ösztönző lépései nem voltak képesek ellensúlyozni, így a 2014-15 között 9 százalékos növekedés 2015-16 között 19 százalékos mínuszba fordult, a 3 mérlegév alatt durván 30 százalékos ingadozást okozva.

Nehéz követni

Kapcsolódó

Ezt a ciklikusságot az ágazat nagyon nehezen tudja erőforrásokkal követni, mert összágazati szinten alacsony a jövedelmezőség, nincsenek vattaemberek a cégeknél, projektről projektre működnek a vállalkozások - hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke. A 30 százalékos kilengés különösen annak fényében hozza nehéz helyzetbe a cégeket, hogy most régen látott versenyt folytatnak a szakmunkásokért, akiket csak folyamatos munkaellátottsággal, és minimum 15 százalékos bruttó béremeléssel lehet megtartani. Erre a lépére viszont csak bizony szegmensekben és bizonyos régiókban lesz lehetősége a vállalkozásoknak, ugyanis továbbra is vannak olyan régiók, ahol alacsony a megrendelés, s a vállalkozásoknak a székhelyüktől akár 100-200 kilométerre is el kell távolodni a megbízások megszerzéséhez.

Rendkívül nagy kihívás a hatékonyságnövelés is, élőmunka kiváltására alkalmas beruházásra csak azok a cégek képesek, amelyeknek évekre előre lekötötték a kapacitásaikat. Nehéz időszak ez, ráadásul együtt jár az első generációs váltással - véli az ÉVOSZ elnöke, aki arra számít, hogy mostanában sok, a rendszerváltás környékén alakul kényszer családi vállalkozás fog megszűnni, ami viszont létszámforrása lehet a piacon maradó vállalkozásoknak.

Bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy bár nagyon alacsony bázishoz mérve, de mégis 89 százalékkal nőtt év végén a rendelésállomány, jelezve, hogy elkezdődtek azok a szerződéskötések, amelyek erre az évre javítanak a helyzeten. Ezekben a számokban már a lakásépítés is megjelenik, de a szerződéskötés után legalább fél év, mire az építőipari teljesítmény növekedése a statisztikákban is tükröződik. Vagyis az első negyedév még mínuszos lehet - tette hozzá Koji László.

Ezermilliárd jöhet Brüsszelből

Szintén a derűlátást táplálja, hogy a napokban többször elhangzott, a kormány tervei szerint március végéig az összes uniós fejlesztési forrásra kiírják a pályázatokat, a mintegy 2700 milliárdos keretnek pedig 1000 milliárd forintnyi építési beruházási vonzata lehet. Összességében megrendelési oldalról 2017-18 jó év lehet, mondja Koji. Az ÉVOSZ arra számít, hogy ha minden a tervek szerint alakul, 2017-ben ismét 2000 milliárdos nagyságrendeben teljesíthet az ágazat a 2016-os 1812 milliárd helyett.

Nem várt rekord

A 2015-höz mért visszaesés a rendszerváltás óta az egyik legrosszabb, bár a folyó áron számított tavalyi termelési érték alapján voltak rosszabb évek is az ágazatban 1990 óta - kommentálta a friss statisztikát Balogh László, az ingatlan.com szakértője. Az uniós pénzekből megvalósított beruházások nagy része 2016-ban már eltűnt a piacról, a lakásépítésben pedig még nem volt elég nagy a növekedés a kiesés pótlásához. Ugyanakkor az idősoros statisztikák alapján azt is figyelembe kell venni, hogy voltak olyan időszakok, amikor egy-egy komolyabb kiugrás utáni években az építőiparban jelentős visszaesés következett be - állapítja meg Balogh.

Az ágazat ciklikussága kapcsán felidézi: a 2005-ös jelentős, 14 százalékos bővülést 2006-ban enyhe visszaesés követte, 2007-ben pedig már 14,5 százalékkal volt kisebb a teljesítmény az előző évhez képest. 2014-ben szintén 14 százalékos volt a bővülés, majd 2015-ben mindössze 2 százalékos volt a plusz, 2016-ban pedig 18,8 százalékos mínusszal zárt az ágazat.  Véleménye szerint idén a tavalyinál csak jobb jöhet.

Az adatok szerinte egyértelműen azt mutatják, hogy 2017-ben a lakás- és épületépítéseknél mellett az egyéb építményeknél is fejlődés várható, többek között a beérkező uniós forrásokon alapuló új beruházások miatt. A bázishatás, tehát a tavalyi visszafogott teljesítmény is kedvezően befolyásolja majd az idei statisztikát - tette hozzá Balogh László.

A szakember felveti, a lakásépítés áfája a jelenlegi szabályozás szerint csak 2019 végéig lesz 5 százalékos, márpedig ha utána esetlegesen megemelkedik az adó, visszavetheti a fejlesztők lakásépítési kedvét. A mostani szabályok szerint csak a 2019 végéig értékesített lakásokra vonatkozik az 5 százalékos áfa, utána már 27 százalékra emelkedik, legalábbis a jelenlegi szabályok szerint.

Felújítási boom?

Az építőipar leterheltsége a lakáspiac megélénkülésének köszönhetően nem csökkent, és amennyiben újra beindulnak az EU-s projektek, a szektorban fokozódhat a kapacitáshiány - állítja a KSH adatokat értékelve Miavecz István, a PPG Trilak Kft. ügyvezető igazgatója, aki úgy látja, hogy a további növekedés legnagyobb gátja a szakemberhiány lesz, ami felerősíti az építőipari munkaerő képzésének fontosságát.

Miavecz István arra számít, hogy az újlakás-projektek jelentős részének második félévre várt befejeződése megmozgatja majd a használtlakás-piacot is, annak élénkülése pedig várhatóan együtt jár majd a lakásfelújítások számának növekedésével is, ami szintén pozitívan hat az építőanyag-iparra. A cég tapasztalatai szerint a felújítások során a festékválasztás szempontjai között előtérbe került a minőség és a tartósság, illetve kiemelten fontossá vált a vásárlók számára a divatos színválaszték is. A hőszigetelő rendszerek piacán szintén élénkülésre számít azután, hogy az elmúlt évek enyhe telei és a lecsökkentett energiaárak visszavetették az energiatakarékossági beruházásokat.

Indulnak a nagyberuházások?

Idén főleg a lakásépítéseknél és az irodaberuházásoknál juthatnak nagyobb szerephez az építőipari kivitelezők és az építőanyagipari cégek, ugyanis mindkét területen több nagy beruházás tavasszal fog elkezdődni. Nagy állami infrastrukturális projektek alig indulnak, de néhány viszont befejeződik - hívta fel a figyelmet a friss építőipari adatokat kommentálva Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. A lakásépítés élénkülésének számtalan jele van, egyebek között az, hogy az ingatlanfejlesztők sorra hirdetik meg az újabb lakóparkjaikat. A kapacitáshiány azonban egyre súlyosabb gond - erősítette meg Mester Nándor.

Tavaly 25 százalékkal nőttek a kivitelezési költségek, idén várhatóan további 10-15 százalékkal emelkednek, s ezeknek csak kisebb részét fogja lenyelni a kivitelező, így az új építésű lakások drágulása - a kereslet folyamatos növekedésén túl - emiatt is folyamatos, noha a tavalyinál kisebb ütemű, valószínűleg 5-8 százalékos lesz. Már tudni lehet, hogy a tavaly kezdődött fejlesztések közül 4800 lakás esetében eddig nem kezdték el az építkezést, közel 2,5 ezer lakásra még az építési engedély sincs meg, majdnem 4000 lakás esetében pedig csúszás valószínű - vetített előre az elemző.