Világszinten emelkedik az OECD-országokban azoknak a fiatal felnőtteknek a száma, akik a szüleikkel élnek. A mamahotel-jelenség kitolódásának számos oka van: sokkal jelentősebben befolyásolják a gazdasági válságok a fiatalok foglalkoztatását és élethelyzetét, jellemzően alacsonyabb a vagyonuk és a jövedelmük, és nagyobb valószínűséggel dolgoznak bizonytalan vagy nem hivatalos munkakörben. 

Mindemellett a fiataloknak azért is nehezebb saját lábra állni, mert az elmúlt évtizedekben tartósan emelkedtek a lakásárak és a bérleti díjak is, ráadásul az elmúlt években a gyorsuló infláció miatt a megélhetés biztosítása és a lakás fenntartása is kihívást jelentett – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az Eurostat legfrissebb felmérései alapján az EU-ban a fiatalok átlagosan 26,3 éves korukban hagyták el a szülői házat 2023-ban. Magyarországon ez az 27,1 év, amivel a blokk középmezőnyében helyezkedik el.

A legmagasabb, 31,8 éves átlagéletkort Horvátországban mérték, amit Szlovákia (31 év), Görögország (30,6 év) és Spanyolország (30,4 év) követ. Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagéletkort Finnországban (21,4 év), Svédországban és Dániában (21,8 év), valamint Észtországban (22,8 év) regisztrálták. Világszinten Dél-Koreában a legtöbb a mamahotel, ahol a 20-29 év közötti fiatalok 81 százaléka él a szülőkkel.

A hazai, 2023-as felmérés alapján a magyar fiatal férfiak 28,4 évesen, míg a fiatal nők 25,4 évesen költöznek el a szüleiktől.

A szüleikkel élő fiatalok 64 százaléka tűzte ki a költözést napirendre, ugyanakkor nem tartja sürgősnek azt, 26 százalékuk azonban a lehető leghamarabb költözne. Közülük 52 százalék gondolkodik lakásbérlésben, 21 százalékuk lakásvásárláson, 10 százalékuk pedig rokon tulajdonában lévő lakásban élne. A válaszadók 10 százaléka elégedett a mostani helyzetével a szülői lakásban.

A budapestiek sokszor csak 40 felett tudnak lakást vásárolni

Életkor alapján vizsgálva vidéken 25-34 éves kor között válhatnak ingatlantulajdonossá a fiatalok, míg Budapesten ez akár 10 évvel is kitolódhat – derült ki az otpotthon.hu és az OTP Bank közös kutatásából.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.