Vaskos meglepetést tartalmaz az agrárium számára a jövő évi költségvetést megalapozó törvény azzal, hogy 300 milliárd forintos bevételt irányoz elő 2023-ra az Agrárminisztériumhoz tartozó nemzeti földalapnál. Az állami földek vagyonkezelését végző szervezetnek – amely ma Nemzeti Földügyi Központ elnevezéssel működik – az előírt bevételt ingatlanértékesítésekből kell elérnie, amely egyértelműen a még meglévő állami termőföldvagyon jelentős részének eladását jelentheti – írja a Növekedés.hu.

A portál szerint az árak és az állami földvagyon összetétele alapján az valószínűsíthető, hogy 180-190 ezer hektárnyi szántót adhatnak el. Valamint akár a nemzeti parkoknál lévő rétek és legelők is eladósorba kerülhet, mivel a mintegy 1,7 millió hektárnyi állami területből több mint egymillió hektárt az erdők tesznek ki. Utóbbiakra viszont stratégiai vagyonként tekint az állam, mint az a tűzifarendeletből is kiderült.

Nagy István agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter egyes földalapos értékesítési akcióknál – a 3, illetve 10 hektár alatti állami területek pályáztatás nélküli, egyszerűsített eladásánál - 1,3 millió forintos hektáronkénti átlagár elérését valószínűsítette 2021-re – idézi fel a portál, amely szerint a szántók hektáronkénti átlagára 1,8-2,0 millió forint, a gyepeké pedig 1,1-1,7 millió forint között mozgott 2021-ben, vagyis innen hozható be a betervezett 300 milliárd forintnyi bevétel.

Mészáros és Csányi agrárbirodalma nem vásárolhat be

Az 1,5 millió forintos hektáronkénti átlagárat valószínűsítve, az államnak körülbelül 200 ezer hektárt kellene piacra dobnia, hogy a 300 milliárdos bevételi követelményt teljesíteni lehessen. Azt valószínűsíti a lap, hogy mivel az állami földek most is haszonbérletben vannak, a legkézenfekvőbb és leggyorsabb megoldás az lehetne, ha az értékesítésre kijelölt területeket a jelenlegi bérlők vásárolhatnák meg, de az állam kiírhat olyan értékesítési pályázatokat is, amelyek a földművesek szélesebb körének szólhatnak.

„Eladási szempontból ugyanakkor nehézséget jelenthet, hogy – főként a szántóknál - céges bérlők vannak túlsúlyban. Ilyenek például a Csányi-csoporthoz vagy a Mészáros-csoporthoz tartozó egyes agrártársaságok, amelyek korábban állami gazdaságokként működtek, és az általuk művelt területek a privatizáció után is a használatukban maradtak (mert a földek nélkül tevékenységeik azonnal ellehetetlenültek volna)” – fogalmaz a Növekedés.hu elemzésében.

Bár a kormány több vállalatra is stratégiai partnerként, illetve mintagazdaságként tekint, számukra a területeket nem lehet felajánlani, mert a földügyi szabályozás jogi személyek földvásárlását továbbra is tiltja. Arra számíthatunk, hogy inkább a mostani tartósbérleteket hosszabbítják meg.