Nem rég jelentette be a kormány, hogy vizsgálja annak lehetőségét: a kétgyermeket vállaló családok is emelt támogatást kapjanak. Közvetlenül azután történt ez, hogy arról már döntöttek is: a falvak elnéptelenedésének megakadályozására emelik a lehívható támogatás összegét az 5000 főnél kisebb lakosú településeken.  Így akár minimális önrésszel vagy a nélkül is lehetne ingatlant vásárolni.

Viszont az ingatlanpiaci áraknak, vagy akár a családos háztartások területi elhelyezkedésének figyelembevételével a csok további differenciálásának is volna létjogosultsága - derül ki a közleményből. Annak érdekében, hogy a csok minél jobban elérje népesedéspolitikai célját és minél többen igénybe tudják venni, érdemes volna regionálisan, vagy településtípusonként tovább differenciálni" - tette hozzá Valkó Dávid, aki szerint azon is el lehetne gondolkodni, hogy nem reális-e a támogatási összeget időről időre hozzáigazítani a régiókban kialakult aktuális piaci árakhoz.

Ezt arra alpozzák: Magyarországon mintegy 4 millió lakott lakás és ház van a KSH által kiadott Miben élünk? kötete szerint. Ezek közül minden harmadik lakott ingatlanban 25 év alatti gyermekeket nevelő háztartások, zömmel gyermekes párok élnek (vegyesen házastársi vagy élettársi kapcsolatban). A lakások kétharmadában (két és félmillió lakásban) nem laknak gyermekek, nagyobb részükben azért (1,4 millió lakásban) mert már kirepültek.

Nagycsaládosok (vagyis olyan családok, amelyekben legalább három gyermeket nevelnek) az összes lakott lakás mindössze 5,7 százalékában, azaz 221 ezer lakásban élnek. A nagycsaládosok mintegy fele (47 százaléka) két régióban: Közép-Magyarországon (29 százalék) és az Észak-Alföldön (18 százalék) koncentrálódik. Nagycsaládok előfordulása az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az átlagosnál gyakoribb, míg a legkevésbé Nyugat-Dunántúlon fordulnak elő.

"Összevetve a gyermeket vállalók területi elhelyezkedését és az átlagos ingatlanárakat, érdekes következtetések adódnak" - nyilatkozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Mindenekelőtt az, hogy a gyermeket nevelő családok főleg olyan területeken laknak, ahol jellemzően drágábbak az ingatlanok. Ennek oka jó részt az lehet, hogy számukra fontos a fejlett infrastruktúra, több szolgáltatást vesznek igénybe.

A NAV adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép alapján a 2018 első felében összességében eladott lakóingatlanok átlagára Magyarországon hatalmas szórást mutat régiók és településtípus  szerint. Az nem újdonság, hogy a lakások Budapesten a legdrágábbak. Az átlagár itt ma több mint 25 millió forint, de ettől az egész közép-magyarországi régió átlagára is csak pár százezer forinttal marad le. Közép-Magyarország községeiben és az Észak-Alföldön összességében (vagyis a nagycsaládosok által leginkább lakott régiókban) az átlagár 12,6-12,8 millió forint. De még ezen belül is óriási a szórás: egy észak-alföldi megyei jogú városban 14,3 millió forint az eladott lakóingatlanok átlagára, a kisebb városokban 8,9 millió, míg a községekben 5,1 millió forint.

A Nyugat-Dunántúlon - ahol az országos átlagnál kevesebben vállalnak három vagy több gyermeket - az átlagár 15,3 millió forint. Viszont itt a községekben átlagosan 2 millió forinttal többe, 17,5 millió forintba kerülnek a lakások, mint a városokban.

A legkisebb eltérés a községi vagy városi lakások átlagára között Észak-Magyarországon van: a régiós átlagár mindössze 6,9 millió forint, ezen belül a községekben 5 millió forint, a kisebb és nagyobb városokban 7,0, illetve 7,4 millió forint. A Dél-Alföldön jóval nagyobb a különbség: a régiós átlagár 11,9 millió forint, községekben 5,2 millió forint, kisvárosokban 8,2 millió, míg megyei jogú városban már 13,8 millió forint.

A fotó forrása: Pixabay.