A jogesetet Faragó János, a Réti, Várszegi és Tásrai Ügyvédi Iroda (PwC Legal) munkatársa ismerteti, az iroda honlapján részletesen.

Még 2021. januárban jelent meg egy eseti döntés, amelyben a Kúria egy lakáseladási jogvitában döntött. A tényállás szerint egy önkormányzat 2010-ben ingatlan eladására vonatkozó szerződést kötött egy vevővel, és az ingatlant a vevő részére birtokba is adta, azonban a felek az adásvételi szerződést nem nyújtották be a földhivatalba. Ezt követően évekkel később, 2017-ben az önkormányzat csereszerződés keretében átruházta egy másik személyre az ingatlan tulajdonjogát. Az utóbbi esetben a földhivatal be is jegyezte a szerző fél tulajdonjogát. Az első vevő a bírósághoz fordult felperesként, és keresetében kérte annak megállapítását, hogy ő az ingatlan tulajdonjogát az adásvételi szerződés alapján megszerezte, és ezért a második szerzővel kötött csereszerződés érvénytelen.

Kapcsolódó

Az első és másodfokú bíróságok megállapították, hogy az első vevő tulajdonjog-bejegyzés iránti igénye a második vevővel kötött szerződés megkötésének időpontjában nem évült el, azonban a második vevő jóhiszeműen szerzett tulajdonjogot, és ezért az első vevő - ingatlan-nyilvántartáson kívüli jogszerzőként - nem támadhatja meg eredményesen a második vevő ezen jogát.

Majdnem, de nem

A Kúria a végkövetkeztetéssel egyetértett, azonban az indokolásban az előbbiektől részben eltérő álláspontra helyezkedett. A Kúria álláspontja szerint ugyanis a második vevő jó- vagy rosszhiszeműségének a kérdés eldöntése szempontjából nincs jelentősége. A Kúria ugyanis megállapította, hogy "ha a tulajdonos az ingatlana átruházására több jogosult felé is kötelezettséget vállalt, azt, hogy a több szerződő fél jogosult közül melyik szerzi meg a tulajdonjogot, az dönti el, hogy kinek a tulajdonjogát jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba".

A legfelsőbb bírói testület következtetése - az ügy előzményeinek és iratainak pontos ismerete nélkül is - helyesnek tűnik, mivel a Ptk. 5:38. § (2) azt írja elő, hogy ingatlan tulajdonjogának átruházás útján történő megszerzéséhez két feltételnek kell teljesülnie: egyrészt szükség van az átruházásra irányuló szerződésre vagy más jogcímre, másrészt pedig erre tekintettel a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére. Ahogy a kúriai ítélet is utal rá, a régi Ptk. alapján többszöri eladás esetén annak is volt jelentősége, hogy melyik vevő tartja birtokában az ingatlant (ez volt az ún. birtokkal megerősített jogcímvédelem), azonban az új Ptk.-ba ez a rendelkezés már nem került be. Ezért az új jogszabály alapján a többszöri eladást a fent említett általános rendelkezés alapján kell megítélni.

Mivel ebben az esetben az első vevővel kötött szerződést nem nyújtották be a földhivatalba, a földhivatal értelemszerűen nem tudta bejegyezni az első vevő tulajdonjogát. Tehát az első vevő az adásvételi szerződés megkötése és a birtok átruházása ellenére sohasem szerzett tulajdonjogot az ingatlanon.

Többször ne adják el ugyanazt!

Ennek ellenére az ingatlanok tulajdonosainak nem felhívás ez arra, hogy egyszerre több vevő részére is eladják az ingatlanjukat, és az új tulajdonos "kiválasztását" a földhivatalra bízzák. Azt ugyanis a Kúria határozata is rögzíti, hogy "a tulajdon többszörös átruházása a szerződések érvényességét nem érinti, ennek a polgári jogi jogkövetkezménye nem az érvénytelenség". Tehát önmagában az a körülmény, hogy többszöri eladás esetén mindegyik adásvételi szerződés érvényesnek tekinthető, nem jelenti azt, hogy a végül teljesedésbe nem menő adásvételi szerződés meghiúsulásának ne lennének az eladóra nézve egyéb jogkövetkezményei.

Többszöri eladás esetén ugyanis az eladó több személy irányába is kötelezettséget vállal arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát átruházza. Így mindegyik ilyen kötelezettségvállalás érvényesnek tekinthető, és ebből kifolyólag mindegyik kikényszeríthető. Azonban az eladó ezt a kötelezettségét értelemszerűen csak az egyik vevő irányába fogja tudni teljesíteni, a többi vevő irányába pedig szükségszerűen szerződésszegést követ el. Ebből kifolyólag a "hoppon maradt" vevők a szerződésszegésből eredő jogaikat érvényesíthetik az eladóval szemben.