Az első negyedévben 3 661 lakás épült Magyarországon, ami közel 8 százalék bővülést jelent egy év alatt. A növekedést a családvédelmi akcióterv keretében kibővített otthonteremtési kedvezmény, a javuló foglalkoztatási és jövedelmi helyzet, az alacsony kamatkörnyezet, az élénkülő hitelezés, valamint a kedvezményes lakásáfa is támogatta - jelentette ki Varga Mihály a KSH lakásépítési adatait értékelve. A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar gazdaság teljesítménye és a meghozott kormányzati intézkedések megfelelő hátteret adnak az ágazat további növekedésének, így a lakásépítések száma akár 20 százalékkal is bővülhet ebben az évben.

Az  építési engedélyek számának csökkenésében nagy szerepe van annak, hogy év végével lejár az 5 százalékos áfa határideje - kommentálja a KSH friss adatait az OTP Ingatlanpont elemzése. Valkó Dávid vezető elemző a visszaesés folytatódására számít annak nyomán, hogy az OTP budapesti újlakás-adatbázisa szerint, míg 2018 első négy hónapjában 121 új, kétlakásosnál nagyobb projekt 3400 lakását kezdték újonnan hirdetni, addig idén január és április között valamivel kevesebb beruházás keretében már csak alig 3100 új lakás jelent meg a piacon. A piac látványos befagyásától azonban nem tart, hiszen most is rendszeresen jelentenek be új, több száz lakásos projekteket, elsősorban a III., a VIII., a IX., a XI., a XIII. és a XIV. kerületben.

Koncentrálódik a piac

Ugyanakkor egyre inkább csak a nagyobb, tőkeerős, tapasztalt, stabil banki háttérrel rendelkező beruházók maradnak a piacon, ami egyértelműen a vásárlóknak kedvez, nem úgy mint a várhatóan tovább folytatódó áremelkedés - teszi hozzá ez elemző.

Míg a városokban visszaesett az engedélyek száma, a községekben, a tavalyi első negyedévhez képest 46 százalékos a növekedés, ami egyrészt a nagyvárosok erőteljes áremelkedése miatt a kisebb településeken megfigyelhető keresletélénkülés, másrészt a falusi csok bejelentés hozadéka lehet.

Már látszik az áfahatás

Az elmúlt három évben - a lakásáfa csökkentése és a csok kiterjesztésének bejelentése óta eltelt időszakban - összesen több mint megháromszorozódott a lakás építési engedélyek száma, míg kétszeresére nőtt a lakásátadásoké. 2016 eleje óta a lakásépítési engedélyek száma 115 914, míg az átadások száma 45 725 volt, azaz 70 189-cel több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült, ami tükrözi a kivitelezések igen jelentős csúszását. Így idén és jövőre jelentős átadási hullám várható, amit némileg lassíthat, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására azon lakások felépítése, amelyek tavaly november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat az építkezéseknek. Az idén és jövőre várható lakásátadási hullám mellett az irodaépítések, ingatlanfejlesztői piac, ipari és logisztikai beruházások, a tisztán állami és uniós támogatású projektek folytatódásával idén a gazdasági növekedés továbbra is meghaladhatja a 4 százalékot, így a GDP növekedése idén elérheti a 4,4 százalékot, jövőre azonban az átadási hullám tetőzésével a növekedés 3,6 százalékra mérséklődhet. A lakásépítések várható visszaesést  ellensúlyozhatják a nagy állami projektek (Paks, Modern Városok, Liget Projekt, Egészséges Budapest Projekt, infrastrukturális beruházások stb.) és újabb autóipari, iroda, ipari, logisztikai, raktárpiaci beruházások. A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések még messze elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. Tavaly összesen közel 17,7 ezer lakás épült, ami 1000 lakosra 1,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolta.

Erősen kezdés után rekordot hozhat a 2019-es év

Az új lakások kínálata az ingatlan.com adatai szerint vidéken jelentősen nőtt: a megyeszékhelyeken 47 százalékkal több új lakást hirdettek eladásra, a kisebb vidéki városokban 49 százalékos volt a bővülés, a községekben pedig a duplájára nőtt az újépítésű ingatlanok kínálata. Idén 20-25 ezer új lakás is épülhet, Balogh László vezető szakértő rekordra számít. A szakértő szerint a kínálattal párhuzamosan a kereslet is felpörgött vidéken, s megállíthatatlan a drágulás a fővárosban.

Húszezer lakás átadására, a szükséges felének felépítésére számít elemzésében a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE). MInt írják, a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer részletszabályain is múlik, hogy a megszüntetett lakásépítési ösztönzőket (áfakedvezmény, lakástakarékpénztári támogatás, cafeteria-elemek) pótolja-e a 2019-es családvédelmi intézkedéscsomag. Szintén kérdéses, hogy a hamarosan elinduló falusi csok mennyiben járul hozzá lakásépítési számokhoz, illetve mennyiben fordítják azt a családok használt lakás vásárlására és felújítására.

Ösztönzők kellenének

A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra, valamint koherens támogatáspolitikára van szükség - hangsúlyozza a TLE.

Az egyesület szerint a támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család. A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakásprogram Magyarországon. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Megfizethető bérlakásrendszert, valamint kormányzati lakásügyi felelős kinevezését is szorgalmazzák.