Az Eurostat hétfőn megjelent adatai szerint 2019 második negyedévére egy év alatt 14 százalékkal drágultak átlagosan a hazai lakóingatlanok, amivel messze élen állunk a vizsgált 26 európai ország között. Bár az egyre feljebb kúszó infláció miatt a reálárindex ennél alacsonyabb, a 9,7 százalék még mindig a dobogó első helyét jelenti, Horvátországgal megosztva.
A második helyen Portugália áll 9 százalékkal, majd ezt követően látványosan lemarad a mezőny. A lista végén négy olyan ország áll (Románia, Olaszország, Egyesült Királyság és Finnország), ahol éves szinten, inflációval korrigálva már csökkenés látható.
Bár 2015 óta csak négy olyan negyedév volt, amikor a drágulás mértéke a mostaninál néhány százalékponttal alacsonyabb volt, a növekvő infláció miatt egyre nagyobb a nominál és a reál árváltozás közti különbség. Az pedig utoljára 2013-ban fordult elő, hogy az egyik negyedévről a másikra csökkentek volna az árak, igaz ez most, 2019 első egyedévéhez képest is csak jelképes, 0,1 százalékos mértékű volt - írja kommentjében Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Valkó szerint az árszint általános csökkenésére - nagy külső gazdasági megrázkódtatás nélkül - még 2-3 évig nem kell számítani. Sőt az árak lassuló ütemű emelkedése még továbbra is reális, hiszen a piaci igényt a nyáron bevezetett csok bővítések, a babaváró hitel, illetve az újonnan megjelent falusi csok tovább pörgetik, miközben a forgalom a befektetési célú vásárlók visszaszorulásával, és a vidéki piac élénkülésével érezhetően átrendeződőben van.