Alig szaporodnak az új lakóingatlanok, egyre zsúfoltabban laknak a magyarok

Az OTP közleménye szerint az átadott lakóépületek éves száma tág határok között változott 2000 és 2023 között. A csúcsot 2004-ben érte el, ekkor több mint 21 ezer új lakóépületet adtak át. Kilenc évvel később azonban, 2013-ben mélypontra került, ekkor mindössze 3649-et regisztráltak.

A 2009-es válságig bezárólag évről-évre közel 16-17 ezer új lakóépületet jegyzett a statisztika, azóta azonban ez a szám 10 ezret sem éri el.

Az egyetlen kiugrónak nevezhető év 2020 volt, amikor 13 ezer 844 új lakóépületet regisztráltak.

Ugyanakkor ez nem járt egészen együtt a lakások számának hasonló mértékű visszaesésével, mivel az újak között az elmúlt években a többlakásos házak aránya is nőtt. Miközben a század elején egy új lakóépületben átlagosan másfél lakás volt elérhető, addig 2022-ben ez a szám 2,6-ra emelkedett.

A közlemény szerint a lakásépítés egyre fokozatosabb koncentrációjára utal az emeletek számbavétele is, mivel 2000-ben az új lakóépületek 98 százaléka volt földszintes vagy legfeljebb egy emeletes.

Ezeknek a súlya azonban a tavalyi évre 94,7 százalékra csökkent, miközben a 2-4 emeletes lakótömbök aránya több mint a duplájára nőtt, a legalább öt emeletes projektek számánál pedig közel tízezres a bővülés.

Az elmúlt évtizedekben a lakóházak energiagazdálkodásával kapcsolatos közgondolkodás változott a legdinamikusabban. Miközben a vezetések gázellátásba bekapcsolt lakások aránya 2000-ben még csak 77 százalékos arányú volt, addig 2003-ban már a 90 százalékot is meghaladta. A csúcson 2009-ben járt 93 százalékos aránnyal, majd fokozatosan csökkent, és 2023-ban már 57 százalékra zuhant.

Az új energiagazdálkodási megoldások között a villanyfűtéses, valamint a központi egyedi kazános és termálfűtéses fűtési módok kerültek előtérbe. Míg az ezredfordulókor a lakóingatlanok 21 százaléka működött ilyen megoldásokkal, addig 2023-ban már a 40 százalékuk.