2021-ben Magyarországon a termőföldek hektáronkénti piaci átlagára 1,969 millió forint volt, ami 14 százalékos drágulás az előző évi 1,727 millióhoz képest. A hektáronkénti átlagár az észak-magyarországi 1,488 milliós összeg kivételével minden más régióban 1,5 millió forint fölé nőtt - derül ki Agrotax Iránytű 2021. című kiadványból, amelyben 20 209 tranzakció, összesen mintegy 30 597 hektárnyi földterület adásvételének tisztított adatát használták fel.

A legmagasabb átlagárat Közép-Magyarországon (2,396 millió forint/hektár) kellett megfizetni a vevőknek, de 2 millió forint feletti vételárat kértek az eladók a Dél-Alföldön (2,226 millió forint/hektár), illetve az Észak-Alföldön (2,128 millió forint/hektár) is.

Kapcsolódó

A Budapesthez tartozó területekre ismét a viszonylag kevés tranzakció (48 db) és a legmagasabb átlagár 3,495 millió forint/hektár volt a jellemző. A megyék közül igen magas, 2,5 milliós átlagár Hajdú-Bihart (2,603 millió forint/hektár) és Békést (2,524 millió forint/hektár) jellemezte.

Másfél millió forint alatt Zala (1,356 millió forint/hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén (1,442 millió forint/hektár), Heves (1,482 millió forint/hektár), valamint Nógrád (1,597 millió forint/hektár) megyékben adtak el földet.

Tavaly év elején hatalmas volt a várakozás az akkor induló osztatlan területek felszámolásának elindulása miatt. Azonban nem robbant be ez a folyamat, így a földpiaci környezet a pandémia második évében az előzőhöz hasonló volt, és maradt az elmúlt évtized folyamatos és 10 százalék körüli átlagos áremelkedése.

-mondta a friss elemzést ismertető sajtótájékoztatón Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.

Szántók

A szántóföldek átlagára tavalyi átlépte a 2 millió forintos határt (2,097 millió forint/hektár), mely 9,7 százalékos növekedés az előző évihez (1,891 millió forint/hektár) képest.

Az átlagárak itt is minden régióban emelkedtek. A legjobban, 17,5 százalékkal Közép-Magyarországon, de 10 százalékot meghaladta a Nyugat-Dunántúlon is.

A legkisebb mértékben, 8,2 százalékkal az Észak-Alföldön nőtt a szántók hektáronkénti ára.

Összességében tavaly az országban mindenütt 1,5 millió forint feletti átlagár alakult ki.

A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbbet a Dél-Alföldön (2,348 millió forint/hektár), a legkevesebbet Észak-Magyarországon (1,557 millió forint/hektár) kell fizetni.

Budapest általában az országos átlagtól jóval eltér áraival, ez tavaly sem volt másként, az elemzésbe bevont 39 budapesti tranzakció hektáronkénti átlagára 3,623 millió forint volt, de kiemelkedő átlagár született még Hajdú-Bihar megyében (2,852 millió forint/hektár) is.

Erdők

A gyepterületek 1,699 millió forint hektáronkénti átlagáron keltek el, ami 18,3 százalékos emelkedés egy év alatt. A legmagasabb árat Közép-Dunántúlon (1,976 millió forint/hektár), míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon (1,488 millió forint/hektár) kérték az eladók.

Az erdők országos, hektáronkénti átlagára meghaladta az 1 millió forintot (1,116 millió forint/hektár), ami 14,2 százalékos drágulás éves szinten. Közép-Dunántúl a legdrágább (1,264 millió forint/hektár), utána Dél-Alföld (1,243 millió forint/hektár), valamint Észak-Alföldön (1,240 millió forint/ hektár) következik.

A legalacsonyabb átlagár, és egyben egyedüli régió Észak-Magyarország, ahol nem érte el az átlagár az 1 millió forintot (956 ezer forint hektáronként).

Megyék közül a legmagasabb, másfél millió forintot meghaladó átlagár Békés megyében (1,552 millió forint/hektár), míg a legalacsonyabb Heves (922 ezer forint/hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén (944 ezer forint/hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (952 ezer forint/hektár), valamint Vas megyében (963 ezer forint/hektár) alakult ki.

Gyümölcsös

Gyümölcsösért hektáronként átlagosan 2,590 millió forintot kellett fizetni, ami 8,5 százalékos drágulás egy év alatt. A legdrágábban, hektáronként átlagosan közel 3 millió forintért a Dél-Dunántúlon (2,91 millió forint/hektár), míg a legolcsóbban, 2 millió forint alatt Észak-Magyarországon (1,906 millió forint/hektár) keltek el gyümölcsösök. Tavaly 426 piaci tranzakció született, összesen 686 hektárnyi területre.

Szőlő

2021-ben a szőlők országos hektáronkénti átlagára közel két és fél millió forint volt (2,496 millió forint/hektár). Regionális bontásban nézve, három millió forint feletti az átlagár a Dél-Dunántúlon (3,625 millió forint/hektár) és a Közép-Dunántúlon (3,287 millió forint /hektár), míg két millió forint alatti Észak-Magyarországon (1,812 millió forint/hektár) és az Észak-Alföldön (1,842 millió forint/hektár).

Szántók haszonbérlete

A szántóföldek éves hektáronkénti haszonbérleti díja 2021-ben átlagosan 81 957 forint volt, ami 9,2 százalékos emelkedés az előző évihez képest.

A legmagasabb átlagár a Dél-Alföldön (90 149 forint/hektár/év), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországon (70 064 forint/hektár/év) volt. A legdrágábban Tolna megyében (96 054 Ft/ha/év), de 90 ezer forint felett szerződtek Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Békés megyékben is a bérlők a földekre. A legalacsonyabb átlagárat Zalában (63 394 Ft/év/ha) regisztráltak, de 70 ezer forint alatti éves díjakat fizettek Nógrád, Heves és Veszprém megyében is átlagosan egy hektár föld használatáért a bérlők.

Az Agrotax Hozamindex értéke 2021-ben a nyilvános kifüggesztések alapján 4,15 százalék volt. (A mutató a szántók bérbeadásából származó országos átlagos éves hozamot, a települési átlagos hozamok súlyozatlan átlagaként mutatja meg.)

Az földárak iránt érdeklődők februártól az Agrotax mobil applikációjából is tájékozódhatnak, amely  naponta frissülő országos gördülő adatbázisból állítja elő az adott körzetre - a lekérdezés napján - éppen jellemző statisztikai átlagárat.

Mi akadályozza az osztatlan közös területek megszüntetését?

Az Agrotax szakértői szerint az egyik mindenképpen az lehet, hogy a törvény szerint a közösségnek csak egyetlen tagja indíthatja el a megosztást, és az ő felelőssége, hogy a teljes adminisztratív folyamatot 90 nap alatt úgy fejezze be, hogy abba a közösség minden tagját bevonja és minden előírásnak eleget tegyen, ellenkező esetben sikertelenné válik az egyezségi eljárás. Emiatt, a kezdeményező tulajdonosnak kellően ismernie és értenie kell a törvényi előírásokat, rá kell szánnia a kellő időt, hogy az esetenként több tíz tagból álló közösség minden tulajdonosát elérje, illetve kezelje a közösség tagjai között fennálló belső érdekellentéteket is.  Egy nagyobb, esetleg kevésbé együttműködő osztatlan tulajdonosi körnél a 90 napos határidő ezért jelentős visszatartó erő lehet, és talán ez a legfőbb oka annak, hogy nem indult meg a várt kivásárlási dömping.