Dr. Nagy Barbara ügyvéd

Zugló, madárcsicsergés, új építésű passzívház, nincs több gázszámla. Épül a ház, hamarosan költözhetünk. Vagy mégsem? Számos vevő kapott levelet egy zuglói lakásépítő cégtől, mely szerint építőanyag- és munkaerőhiány miatt lehetetlen a több száz lakásos ház befejezése. Közben mégis folytatódik a kivitelezés és a lakások értékesítése, csak jóval magasabb áron. Többen attól tartanak, hogy még egyszer eladják a lakásukat valaki másnak, drágábban.

Mi történhetett?

Sokatmondó, hogy nem mindenkit értesítettek a lehetetlenülésről, csupán azokat, akik még 2016-ban és 2017 elején vásároltak lakást, és a vételár 95 százalékát már kifizették. Ők voltak azok, akik előfinanszírozták az építkezést, gyakorlatilag az ő pénzükből (is) húzták fel az épületet. Sokak szerint azért őket választották, mert nekik még sikerült az ingatlanárak drasztikus emelkedése előtt vásárolni.

Most ugyanaz a lakás már több millió forinttal többért is talál gazdát. A kérdés, kié legyen ez a több millió forint. Az építkezés kezdetekor vásárlók joggal örülnek az áremelkedésnek, sokan arra készülnek, hogy haszonnal továbbadják lakásukat. De ez a haszon jól jönne az építtetőnek is, ha ma adná el ugyanazt a lakást, az új vevő már sokkal magasabb vételárat fizetne neki. Feltételezések szerint az építtető csupán ezért hivatkozik lehetetlenülésre.

Az aggódó érintettek pedig csodálkozva figyelik, hogy még mindig épül a ház, szinte már teljesen elkészült. Forgatják az építtetőtől kapott levelet, amely szerint meg lehetetlen a szerződés teljesítése. Nézik az adásvételi szerződést, amely értelmében lehetetlenülésnél 5 hónapon belül (!) visszakapják a már kifizetett vételárat, de nem jogosultak sem kötbérre, sem kártérítésre. Jól van ez így?

Nézzük a történtek jogi oldalát! 

A vevőknek írt levél szerint az adásvételi szerződés teljesítése a rendkívüli mértékű építőanyaghiány és áremelkedés, valamint munkaerőhiány miatt lehetetlenült el. A szerződés szerint a munkaerő,-és nyersanyaghiányért egyik fél sem felelős, tehát az vis maior ok. Bekövetkezése esetén a szerződés megszűnik, kötbér, kártérítés nem illeti meg a vevőt.

A lehetetlenüléssel csak egy gond van. Mégpedig az, hogy a lehetetlenülés ténykérdés. Ha a valóságban tovább folytatódik az építkezés, akkor nem beszélhetünk lehetetlenülésről és a szerződés nem szűnik meg.

A teljesítés megtagadása

Mivel az építtető világossá tette, hogy a szerződést nem teljesíti, ez a teljesítés jogos ok nélküli megtagadásának minősül, mely a Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján a szerződésszegés egyik esete. A sérelmet szenvedett fél, azaz a vevő pedig választhat. A késedelem jogkövetkezményeit alkalmazza, azaz továbbra is kéri a szerződés teljesítését (a lakás átadását) vagy eláll a szerződéstől. A másik lehetőség, hogy a lehetetlenné válás jogkövetkezményeit alkalmazza, azaz szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól. Kártérítést mindkét esetben jogosult követelni.

Törölheti a vevőt a földhivatal?

A vevők jelenleg az eladó tulajdonjogának fenntartásával vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásban. A bejegyzés az albetétesítés megtörténtéig egy közös tulajdoni hányadra vonatkozik. A tulajdonjog fenntartással történt eladást, mint jogilag jelentős tényt a földhivatal csak akkor törölheti, ha

  • végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet áll rendelkezésre vagy
  • ha a felek utóbb megállapodnak abban, hogy az adásvételi szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el, vagy ha a vevő törlési engedélyt ad. 

Mivel ilyen ebben az esetben nem történt, törlésre sem kerülhet sor.

Nem árt azonban az óvatosság az új vevők részéről sem. Feltétlenül ellenőrizzék a tulajdoni lapon, hogy az adott lakás nincs-e már eladva. Habár jelenleg egy mintegy negyven oldalas tulajdoni lapon található az eddigi összes vevő és a hozzájuk rendelt tulajdoni hányad, mégsem lehetetlen a kontroll. A korábbi vevő bejegyzése mellett zárójelben szerepel ugyanis a majdani albetétesítés utáni cím, emelet- és ajtószámmal. A körültekintés azért is indokolt, mert új építésű házaknál rendszerint - a használt lakásoknál alkalmazott gyakorlattól eltérően - nem a vevő, hanem az eladó ügyvédje készíti és jegyzi ellen a szerződést.

Vis maior-e az építőanyag- és munkaerőhiány?

Ezzel a kérdéssel akkor kellene foglalkozni, ha valóban lehetetlenült volna a teljesítés. Ekkor vizsgálni kellene, hogy az adott vis maior okot jogszerűen kötötték-e ki és valóban az vezetett-e a lehetetlenüléshez. Esetünkben nem lehetetlenült a teljesítés, ezért a meg nem történt dolog okát vizsgálni felesleges.

Egyebekben erősen megkérdőjelezhető, hogy a munkaerő- vagy nyersanyaghiány lehet-e egyáltalán vis maior. A vis maior ugyanis előre nem látható esemény lehet csak (például árvíz, tűzvész, sztrájk). Az építtető által hivatkozott nyersanyag- és munkaerőhiány, valamint az árdrágulás is a piaci viszonyok változása és az építőiparban tapasztalható válságjelenségek miatt következett be. Ezek lehetősége pedig előrelátható volt, az építtető szokásos üzleti kockázatába tartozik, vagyis ha vis maiorként tartalmazza az adásvételi szerződés, akkor felvetődik, hogy ez a kikötés érvénytelen. A bírói gyakorlat szerint a válságjelenségek nem minősíthetők vis maiornak, és habár a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát, azért van néhány kivétel.

Összességében megállapítható, fontos, hogy a vevő tisztában legyen a jogaival. A sokszor egy élete munkájával megkeresett pénzen vett lakást ne hagyja veszni mondvacsinált indokokkal. Akár úgy dönt, hogy megtartja a lakást, akár úgy, hogy hozzájárul a szerződés megszüntetéséhez, mindenképp tájékozódjon és aki most akar lakást venni, az is alaposan olvassa el a szerződést.

A szerző Nagy Barbara ügyvéd, a Pont Jó Ingatlan szakmai partnere.

(Képünk illusztráció, forrása: Pixabay.)