Hajszálon múlhat a világégés: orosz rulettet játszik Kijev és Moszkva

„Minden államközi háborúban elmondható, hogy a felek nem az átláthatóságra törekszenek, mivel az okozott és elszenvedett veszteségek, a megélt győzelmek és vereségek, területi eredmények befolyásolják a lakosság és a szélesebb nemzetközi közvélemény hangulatát és támogatási hajlandóságát”.

– közölte lapunk érdeklődésére Kemény János, az NKE John Lukács Intézetének tudományos munkatársa, aki szerint ennek megfelelően az elmúlt ezer nap eredményeiről csak azzal a kikötéssel lehet beszélni, hogy a számok az elérhető legjobb becsléseken alapulnak, és tényleges számokra egyszer remélhetőleg a hadtörténészek fényt fognak majd deríteni.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Másfelől trendekről és tapasztalatokról érdemes beszélni, amik a katonai fejleményeket összesítik, mivel jelenleg a harcoló felek katonai téren kívánják a céljaikat megvalósítani.

Képekkel igazolt veszteségek

„A BBC és az orosz Mediazona portál nyílt forrásokból 2024 szeptemberéig eddig több, mint 70 000 orosz harcokban meghalt nevét regisztrálta (ukrán oldalról nem ismert hasonló adatgyűjtés).

A nyílt forrásokra építő Oryx blog szerint

Oroszország 19 110 járművet veszített, amiből 14 241 megsemmisült, míg Ukrajna 7062-t, amiből 5067 semmisült meg

(mindkét szám valószínűleg alulbecsli a tényleges veszteségeket, mivel csak a képpel igazolható veszteségeket összesíti)”.

Pénzügyi oldalról jelenleg nagyon nehéz lenne felbecsülni a háború költségeit, a mélységi csapásmérések következményei és azok elhárítása, valamint mindkét harcoló fél átállása a hadigazdálkodásra bizonyosan nagyon jelentős összegeket emésztenek fel. Ezzel együtt egyik fél sem érte el a kitűzött céljait.

– húzta alá Kemény János, egyben hozzátette, hogy ugyanakkor a háború számos területen hozott látványos változásokat. 

Ebből elsősorban a technológiai oldalt szokás kiemelni, mivel a legénység nélküli járművek, köznyelven a drónok harcokban játszott szerepe látványosan megnőtt. 

”A levegőben folyamatos, olcsó megfigyelés valamint egyre inkább csapásmérési képesség nagymértékben átalakította a modern hadszínteret, a fogalmaink a mélység és az észlelhetőség kapcsán emiatt jelentős átalakuláson mentek keresztül” – mondta a szakértő, egyben megállapította, hogy

• az olcsó hobbidrónok már a háború első szakaszában is megmutatták hasznosságukat ellenséges erők felderítésében és tűzvezetési feladatokat is játszottak.
• Ezt követték a „bombázók”, amik kézigránátokat az ellenséges célokra ejtve okoztak veszteségeket (az újabb nagyobb példányok már módosított harckocsiaknák ledobására is alkalmasak),
• majd jöttek az FPV drónok, amik olcsó öngyilkos lőszerként funkcionálnak.
• Az utóbbi időben megjelentek a „sárkány” drónok, amik az ellenséges fedezékek felégetését végzik.

A John Lukacs Intézet munkatársa szerint az átlátszó csatatér kifejezés egyre több helyen jelenik meg, ami a folyamatosan, éjjel és nappal üzemben lévő felderítő drónoknak köszönhetően több kilométeres mélységben sokkal veszélyesebb, mint akár egy éve is volt.

A fizikai pusztítás mellett a drónok sikeres csapásméréseinek felvételeit a felek pszichológiai eszközként is hatékonyan igyekeznek felhasználni saját sikereik alátámasztására.

– hangsúlyozta Kemény János, egyben hozzáfűzte, hogy másfelől a drónok nem az egyedüli érzékelők, amik megkönnyítik a felderítést, vannak radarok, akusztikai és egyéb szenzorok, amik a csatatér áttetszőségéhez még nagyban hozzájárulnak. Harmadrészt az elektronikai hadviselés jelentette védelem felértékelődött, és ebben mindkét harcoló fél igyekszik új eredményeket elérni.

„Ebben a környezetben minden előrenyomulási kísérletet igen költséges lesz mind emberéletben, mind felszerelésben, mivel a korai észlelésnek köszönhetően az ellenséges erők kellő időben ellenintézkedéseket tudnak tenni, amit a támadó félnek saját veszteségekkel kell megfizetnie. Nem ritkán a front mögött messzebb gyakorlatozó erők felderítése azok elpusztításához vezet” – közölte az NKE munkatársa.

„A nagy hatótávolságú tüzérség, rakétafegyverek és csapásmérő drónok alkalmazása mélységben élőerő, felszerelés és ellátmány hatékony pusztításának egy hatékony egyvelegét képesek biztosítani megfelelő felderítés esetén. A frontok minimális mozgása miatt a mélységben kifejtett hatások fontossága mindkét fél szemében megnőtt. Míg az orosz félnek a rakétafegyverzetbeli kapacitásai a háború előtt is jól ismertek voltak, addig Ukrajnának ezen a területen voltak elmaradásai” – húzta alá a szakértő.

– fejtette ki a szakértő, aki úgy véli, hogy a leglátványosabb eredmények a legénység nélküli rendszereknél a tengeri hadviselés területén következtek be, ahol Ukrajna az orosz felszíni flotta egységeiben jelentős károkat tudott okozni.

A kezdeti improvizált eszközök gyors fejlődésen mentek keresztül, és napvilágot láttak olyan speciális variánsok is, amik légvédelmi rakétákkal vannak ellátva, illetve vannak már félig alámerült verziók, amik nehezebben észlelhetőek.

Tengeren és levegőben

„A legénység nélküli eszközök térhódítása a szárazföldön is megkezdődött, de ott még technológiai nehézségek és költséghatékonysági problémák miatt nem tudott akkora szerepre szert tenni, mint a levegőben vagy a tengeren. Korlátozott felhasználása azonban már ott is van és várhatóan a közeljövőben ezen a területen is tovább fog növekedni ezeknek az eszközök jelentősége” – hangsúlyozta Kemény János.

– fűzte hozzá az NKE munkatársa, hozzátéve, hogy ezáltal minimalizálódik az esély a meglepetésszerű támadásra és a hatékony manőverezés keretei is csökkennek, a lehetőség azonban nem szűnik meg teljesen, ahogyan a harkivi és a kurszki ukrán offenzívák megmutatták.

Ennek eredményeként nincsenek a frontszakaszokon jelentős áttörések, hanem lassú felőrlés segítségével kicsi területszerzéseknek lehetünk tanúi, amik hosszabb távon összeadódnak.

„Ennek köszönhetően rövid távon nem látszik, hogy bármelyik fél képes lenne a csatatéren elérni a kitűzött céljait, ami jelen helyzetben a háború folytatását jelenti bizonytalan ideig” – hangsúlyozta a szakértő.