Nyolcvan év után egy 102 éves francia férfi úgy döntött, 43 ezer eurót követel Franciaországtól a második világháború alatt Németországban végzett kényszermunkájáért. Az Euronews azt írja, az idős illető ügyvédje szerint  francia állam megsérti a nemzetközi jogot, ha megtagadja az összeg kifizetését.

Szeretnék büszke lenni arra, hogy francia vagyok és szeretném magam mögött hagyni a francia-német történelemnek ezt a szakaszát. Úgy érzem, hogy a politikusok elárultak 


– szögezte le az Euronewsnak Albert Corrieri.

Így mintegy nyolc évtizeddel a kényszermunka befejezése után a százéves férfi pert indított a francia állam ellen,

a kártérítés 17,23 millió forintnak megfelelő összege nagyjából 10 eurós órabérnek felel meg.

A százéves férfi felidézte, hogy már az 1950-es évek óta küzd a kárpótlás odaítéléséért.

Kiemelte: „soha nem jutottam semmire, de tavaly egy történész barátom azt javasolta, hogy forduljak bírósághoz az ügyben”. Szavai szerint „az idő nem nekem dolgozik, már nem engedhetem, hogy sokáig elhúzódjon az ügy. Ez a pénz a méltóságról szól. Ezzel tartozom önmagamnak. Ha nem tudom elkölteni, akkor gyermekeimé lesz”.

A vízvezeték-szerelőként dolgozó Albert Corrierit 1943-ban, még 21 évesen Marseille egyik étterméből Németországba hurcolták, ahol több mint két évig fizetés nélkül dolgozott egy vegyi üzemben. A francia Vichy-kormány által abban az évben életbe léptetett kötelező munkaszolgálat (STO) program részeként küldték oda. Az IG Farben  üzemében, a ludwigshafeni táborban kellett dolgoznia, mígnem 1945. április 15-én amerikai katonák fel nem szabadították.

Corrieri kedden Marseille-ben vett részt az ügyében tartott meghallgatáson. A tárgyaláson a bíróság közmeghallgatója kijelentette, hogy elévült 1955-ben a vonatkozó 1951-es törvény, amely lehetővé teszi, hogy a kényszermunkások kárpótlást követeljenek a francia államtól.

A 102 éves férfinek ennélfogva már késő benyújtania a jóvátételi igényét, bár még március 18-ra várja a bíróság döntését.

Michel Pautot, Corrieri ügyvédje az Euronewsnak kifejtette, szerinte egy ilyen döntés a nemzetközi jog megsértését jelentené.

„Ügyfelemet deportálták és rabszolgasorba taszították, mindkettő emberiesség elleni bűncselekmény. Ezek a bűncselekmények nem évülnek el, így ha a bíróság elutasítaná a kérelmünket, az azt jelentené, hogy kettős mércét alkalmaz az emberiesség elleni bűncselekmények tekintetében” – fogalmazott az idén 103. életévét betöltő férfi ügyvédje.

A lap szerint a százesztendős férfi deportálási igazolványa bizonyítja a történteket mint hiteles dokumentum. Emlékeztetnek, több százezer érintettből már csak csekély számú túlélő tanúskodhat a történelem ezen korszakáról. Volt már precedens hasonló esetre, amikor Nizzában egy másik százéves, Erpilio Trovati nevében kényszermunka miatti kártérítési pert indított februárban Pautot, ám azt a kérelmet ugyancsak az elévülésre hivatkozva utasították el.

A Times cikke szerint egész pontosan 43 200 eurót tesz ki a kártérítés összege.

Kapcsolódó