Sok meglepetésre nem lehet számítani a mai parlamenti választáson az Egyesült Királyságban. A Keir Starmer által vezetett Munkáspárt a közvélemény-kutatások alapján kiadós előnnyel rendelkezik az élen, a szavazatok 41 százalékát zsebelheti be.

Ezzel szemben a jelenleg kormányzó Konzervatív Párt támogatottsága 21 százalékos. Egyes mérések szerint pedig még ezt a szintet sem éri el, inkább csak 19-20 százalékos.

Nagyot fordultak a népszerűségi arányok a legutóbbi választások óta. 2019 decemberében még – Boris Johnson volt miniszterelnök vezetésével – a szavazatok 43,6 százalékával tudtak nyerni a konzervatívok. A munkáspártiak pedig mindeközben 32,2 százalékos eredményt tudtak produkálni.

Már maga Rishi Sunak kormányfő is inkább arról beszélt a napokban a nyilvánosság előtt, hogy

a választás kimenetele még nem eldöntött tény. Ha csak 130 ezer ember szavazatát megváltoztatjuk, és elérjük, hogy minket támogassanak, megtagadhatjuk a szupertöbbséget Starmertől. Gondoljanak csak bele: önöknek megvan a hatalmuk, hogy szavazatukkal megakadályozzanak egy ellenőrizetlen munkáspárti kormányt

– idézte az Independent.

Johnson újra akcióba lendült

Miközben a Partygate-ügybe belebukott volt miniszterelnök eddig igyekezett távol maradni a Konzervatív Párt kampányától, most még őt is segítségül hívták. Johnson meglepetésszerűen tűnt fel egy kampányeseményen, a tömeg pedig lelkes „Boris! Boris” – skandálással fogadta őt.

A politikus beszédében elsősorban saját eredményeit méltatta, a Sunak által elérteket nem firtatta. Arra azonban kitért, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha a Munkáspárt jut hatalomra.

Kijelentette, sokakat meglephet ugyan, hogy megjelent ezen a bizonyos eseményen, ám örömmel tett eleget Sunak meghívásának. Ezzel arra utalt, hogy Sunak is azok között volt, akik a lemondását szorgalmazták 2022-ben.

„Bármilyen nézeteltéréseink is vannak, azok teljesen jelentéktelenek ahhoz a katasztrófához képest, amellyel akkor nézhetünk szembe, ha ezek az úgynevezett közvélemény-kutatások megalapozottaknak bizonyulnak” – mondta.

„Johnson megosztó személyiség, de kétségtelenül rettentő karizmatikus. Utóbbi inkább arra döntheti el a mérleg nyelvét, hogy Johnson bevetése – véleményem szerint – inkább segíthet a Konzervatív Pártnak, semmint visszavetné”

– nyilatkozta az Economxnak Egedy Gergely, az NKE ÁNTK Kormányzástani és Közpolitikai Tanszékének egyetemi tanára.

Hozzátette, konzervatív berkekben egyre többet beszélnek arról, hogy Sunaknak egy akkora vereség után mindenképpen mennie kell a párt éléről, mint amire számíthat a kormánypárt. „Ez pedig óhatatlanul felveti az utódlás kérdését. Boris Johnson neve ebben a szerepkörben most valószínűleg nem merül fel, ám választhatnak a párt elnöki posztjára egy olyan személyt, aki egyébként az ő táborát erősíti.”

A gazdaság stagnálása nem csak a konzervatívok sara

A Munkáspárt azzal vádolta meg a konzervatívokat a kampány során, hogy „14 év gazdasági vandalizmussal” rontottak a britek helyzetén. „Egy munkáspárti kormány eléri majd, hogy a gazdaság növekedjen, és megmutatja, hogy Nagy-Britannia nyitott az üzletre, emellett rendelkezik egy növekedési tervvel. Az emberek zsebébe így ismét pénzt tudunk tenni” – fogalmazott a párt egyik szóvivője.

Az Egyesült Királyság gazdasági teljesítményére vonatkozó legfrissebb adatok már biztatóbbak, mint az elmúlt időszakban publikáltak. A brit statisztikai hivatal szerint a GDP-növekedés az első negyedévben 0,7 százalék volt éves bázison, erősebb az előzetesen vártnál. Ezzel azonban a konzervatív kormány már nem tudja felülírni azt a tényt, hogy az elmúlt időszakban az ország gazdasági teljesítménye inkább a stagnálás felé hajlott.

Újra és újra felmerül a kérdés, hogy a brexit milyen hatást gyakorolt a gazdaságra, valamint hogy ez mennyire számszerűsíthető. Nem sokkal azt követően, hogy az Európai Unióból való kilépés 2020 januárjában bekövetkezett, beütött a koronavírus. Utóbbi az összes európai gazdaságot megroggyantotta, ez alól a brit gazdaság sem volt kivétel. Ezek mellett nagyon nehéz megállapítani, hogy a gazdasági megtorpanás hány százalékban írható a brexit, a koronavírus vagy éppen a kormány válaszlépéseinek rovására. Ráadásul az egészet 2022 februárjában megfejelte az orosz-ukrán háború kirobbanása is, nagyon komoly inflációs hatással a nyomában

– mondta Egedy Gergely.