Orbán Viktor több hónapos ellenállásának leküzdésén felbuzdulva most Joe Biden amerikai elnök segítségére sietett Németország kancellárja, hogy Washingtonban azért lobbizzon, a szenátus hagyja jóvá a 60 milliárd dolláros (55 milliárd eurós) segélycsomagot Ukrajnának. 

Olaf Scholz arra a lendületre épít, hogy a múlt heti EU-csúcson a tagállamok sikeresen megállapodtak a háború sújtotta ország új, 50 milliárd eurós (54 milliárd dolláros) támogatásáról, ezért szerinte az USA sem hagyhatja cserben Európát, amelyre Oroszország komoly fenyegetést jelent. 

Az Egyesült Államok Kijev legnagyobb, míg Németország második legnagyobb katonai támogatója: más országokkal együtt rengeteg pénzt, fegyvert és egyéb támogatásokat küldtek már Ukrajnának.

Kormánytisztviselők szerint csak a németek eddig mintegy 28 milliárd eurós segélyt vállaltak. 

Ám amióta a háború megrekedt, egyre nagyobb a kétely a nyugati támogatók részéről a további segélyezés kapcsán, ezért Brüsszelben attól tartanak, hogy hiába az EU-s támogatás, Putyin lendületet kap és letarolja Európát. 

Trump győzelme: ugrott az ukrajnai pénz


Noha Biden előzőleg felszólította a Kongresszust, hogy sürgősen fogadja el a javaslatot, hogy aztán „azonnal életbe léphessen”, szerdán a szenátus elutasította az összesen 118 milliárd dolláros (körülbelül 110 milliárd eurós) törvénycsomagot. 

Az úgynevezett nemzetbiztonsági módosítás többek között 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna támogatására, amelyet hónapok óta blokkolnak, mert az Euractiv szerint túl az USA-ban nagy lett a konzervatív keményvonalasok ellenállása. A javaslatban 14,1 milliárd dolláros támogatást terveznek adni Izraelnek, és 20,2 milliárd dollárt a határbiztonságra.  

A csomag elfogadását a Donald Trump vezette republikánusok jóváhagyásának hiánya akadályozta meg. Az újraválasztására készülő Trump korábban arra kérte a Republikánus Párt tagjait, hogy szavazzanak az ukrajnai segélycsomag tervezete ellen – az ezzel járó jobb amerikai határbiztonság ellenére. 

„Ne légy hülye” – írta a Truth Social platformján Trump, aki szerint külön határ- és bevándorlási törvényre van szükség, ami „semmilyen módon nem kapcsolódhat a külföldi segélyekhez”.

Chuck Schumer, a demokraták vezetője a sikertelen szavazás után gyors módosítást és második szavazást jelentett be, amely csak a külföldi segélyekről szól majd, ehhez akar pénteki látogatása során Olaf Scholz hozzájárulni.

Brüsszel eredményt vár a kancellártól


A német kancellártól Brüsszel elvárja, hogy győzze meg az amerikai döntéshozókat. A Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője viszont azt mondta az Euractivnak, hogy „nem lesz nyomásgyakorlási kampány”, bár az a kancelláron múlik, ha a washingtoni látogatást annak gondolja. 

Amiről eddig megállapodtak Európában és az Egyesült Államok Kongresszusában, az egyelőre nem elég – nyilatkozta csütörtökön Olaf Scholz a berlini repülőtéren, mielőtt Washingtonba repült. Ezért meg kell találni a módját, hogy mindannyian többet tegyünk együtt – idézi a Reuters.

A Wall Street Journal cikkében pedig a kancellár arra figyelmeztetett, hogy egy lehetséges orosz győzelem nemcsak Ukrajna és Európa, hanem az egész világ számára aggodalomra adna okot. 

Oroszország brutális kísérlete arra, hogy erőszakkal területet lopjon el, mintaként szolgálhat más tekintélyelvű vezetők számára szerte a világon. Több ország azt kockáztatná, hogy egy közeli ragadozó áldozatává váljon – fogalmazott.

Ursula Muench, a dél-németországi tutzingi Politikai Oktatási Akadémia igazgatója az AFP-nek lényegében megerősítette, hogy Scholzot Brüsszel küldi, hogy hangsúlyozza: Ukrajna támogatása közös feladat, mert Oroszország „hatalmas biztonsági fenyegetést jelent” Európára nézve.

A német lapok megjegyzik: a szenátus elutasító döntése ellentétben áll Európával, ahol az EU vezetői a múlt héten megállapodtak az ukrajnai segélyről, leküzdve Orbán Viktor magyar miniszterelnök több hónapos ellenállását. Márpedig, amennyiben másodszorra is meghiúsul a segélycsomag, az komoly visszalépést jelentene Ukrajnának, ami befolyásolhatja a háború végső kimenetelét.

Biden és Scholz bizalmi kapcsolata


Amikor a kancellár január közepén utoljára beszélt telefonon Joe Bidennel, a 81 éves amerikai elnök azt mondta: újra személyesen kell találkozniuk, ezért jó lenne, ha a 16 évvel fiatalabb Olaf Scholz el tudná intézni a washingtoni utazást – számolt be a háttérről a német kancellária, amellyel a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint azt kívánták hangsúlyozni, hogy mennyire szoros és bizalmi a kapcsolat a két vezető között. 

Biden-Scholz találkozóra csaknem két éve került sor azóta, hogy Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. 

A vezetők a pénteki megbeszéléseken a közel-keleti feszültség fokozódásáról is beszélnek, ahol az Egyesült Államok csapásokat mért Iránnal összefüggő célpontokra Irakban és Szíriában. A regionális feszültséget felpörgette az amerikai katonák január végén bekövetkezett halála Jordániában, ami az első amerikai katonai veszteség volt az izraeli-Hamász háború október 7-i kitörése óta.

Putyin-interjú: Elon Musk megvédi Tucker Carlsont

Hatalmas érdeklődés övezi és felforrósítja az indulatokat az Atlanti-óceán mindkét partján a Fox News konzervatív hírtelevízió egykori műsorvezetője, Tucker Carlson moszkvai látogatása, aki a napokban – az ukrajnai háború kezdete óta egyedüli nyugati újságíróként – interjút készített Vlagyimir Putyinnal. Miután a Newsweek amerikai hírmagazin megírta, hogy az EU Parlament brüsszeli képviselői meg akarják tiltani Carlsonnak az uniós országokba való belépést, a közösségi médiában elterjedt: az amerikai újságírót börtönbüntetés fenyegeti oroszországi látogatása miatt. Emiatt a multimilliárdos Elon Musk felháborodott. Tartóztassák le azokat, akik fenyegetik! – írta az X-en a SpaceX és a Tesla alapítója, aki megosztotta Carlson bejelentő videóját a Putyinnal készült interjúról, amelyet „hamarosan” ingyenesen közzétesznek a honlapján. Carlson elmondta: azért motiválta, hogy leüljön Putyinnal, mert tájékoztatni akarta „az angol nyelvű országok lakosságát”, mivel a legtöbb amerikai tudatlan az ukrajnai háborúval kapcsolatban és nem érti, mi történik a térségben. Szerinte ennek az az oka, hogy „senki sem mondta el nekik az igazat”, mert az amerikai média korrupt. Tucker Carlsont tavaly áprilisban indoklás nélkül rúgták ki a Fox Newstól, ezután indította műsorát az X-en, amelyet Elon Musk aktívan támogat.