Új kutatási eredmények szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek sok mindenben aggasztó módon hasonlítanak a drogokhoz.
Gyorsan le kellene szokni már ezekről az élelmiszerekről
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben (UPF) használt egyes szerek magas bevitele összefüggésbe hozható a szívinfarktus, az angina és a szélütés megnövekedett kockázatával.Bővebben >>>
Az a fránya ételfüggőség
Amikor egy kísérlet alkalmával a patkányoknak cukrot vagy kokaint kínálnak fel, olyankor inkább a cukrot választják.
A szénhidrát iránti vágyuk olyan intenzív lehet, hogy a cukor fogyasztása iránti kétségbeesett küzdelmükben még az áramütést is elviselik.
De nincsenek egyedül ezzel az erős késztetéssel, mert úgy tűnik, az emberekkel is történhet valami hasonló – írja a Mindennapi Pszichológia.
Az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása a legújabb tudományos tanulmányok szerint átprogramozza az agy jutalmazó rendszerét, és az ízletes ételek utáni vágy ugyanúgy „felvillanyozza” az agyat, akárcsak a kokain utáni sóvárgás, és ez egyes kutatókban felveti azt a kérdést, hogy az olyan termékek, mint a sült krumpli vagy a sütemények, vajon kiválthatnak-e olyan függőséget, mint a kábítószer vagy az alkohol.
Az ételfüggőség mellett szóló érvek szerint ha a szénhidrátokat és zsírokat természetellenesen nagy dózisban keverjük össze, akkor ez a tápanyagok gyors „szállítórendszerét” hozza létre, amely az agy jutalmazási rendszerére olyan fiziológiai hatásokat gyakorol, amelyek a kokain vagy a nikotin által kiváltott hatásokhoz hasonlítanak.
Annak vizsgálatára, hogy ez hogyan befolyásolja a tényleges viselkedést, a kutatók olyan mérőeszközt fejlesztettek ki, amely az ultrafeldolgozott élelmiszerek emberekre gyakorolt hatásait vizsgálja. Így készült el 2009-ben a Yale Food Addiction Scale, vagyis a Yale Ételfüggőségi Skála, aminek alkalmazásával egy 2022-es metaanalízis szerint a felnőtt emberek 20 százaléka tekinthető ételfüggőnek. Ezek az emberek mindent megtesznek azért, hogy hozzájussanak kedvenc ételeikhez, és gyakran rosszullétig fogyasztják ezeket. Megvonási tüneteket tapasztalnak, nem sikerül leszokniuk bizonyos ételekről, és olyan káros következmények ellenére is folytatják fogyasztási szokásaikat, mint például a napi rutin és a társas tevékenységek megszűnése.
Az addikció nem feltétlenül jár kövérséggel
Fontos, hogy az ételfüggőség fogalma elválasztható az elhízástól. Meglepő módon sokan, akik megfelelnek az ételfüggőség kritériumainak, megtartják átlagos testsúlyukat. Ha valami, akkor az ételfüggőség legközelebbi rokona a falásroham zavar – állítja Alexandra DiFeliceantonio, a Virginia Tech Carilion Fralin Biomedikai Kutatóintézet neurológusa.
Az ételfüggőséget alátámasztó kutatások kritikusainak érvelése szerint viszont nem lehet függővé válni valamitől, ami az élethez nélkülözhetetlen.
Ráadásul míg a tudomány a cigarettában lévő nikotint és a borban vagy sörben lévő etanolt jelölte meg, mint a függőség fenntartásáért felelős anyagot, addig az élelmiszerek esetében nincs ilyen egyértelmű megfeleltetés.
Nagyon nehéz bizonyítani, hogy az élelmiszerekben vannak olyan tápanyagok, amelyek közvetlenül függőséget okoznak
– vélekedik Johannes Hebebrand, a németországi Duisburg–esseni Egyetem pszichiátere.
Ashley Gearhardt, a Michigani Egyetem klinikai pszichológusa viszont azzal érvel az ételfüggőség létezése mellett, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyban különböznek azoktól, amiket korábban őseink fogyasztottak.
Azok az élelmiszerek, amelyeknek ennyire magas a zsír- és szénhidráttartalma, a természetben nem fordulnak elő
– mondja.
Cukros, zsíros jutalomfalatok
Egy idén végzett kísérletben 82 résztvevő fogyasztott nyolc héten keresztül magas, valamint alacsony zsír- és cukortartalmú joghurtokat. Az első csoportba tartozó résztvevőknél csökkent az egészségesebb joghurtok iránti preferencia, továbbá az agyi aktivációs mintázatuk is megváltozott. Zsíros, cukros italokat kóstolva az agy jutalomrendszerében, például a striátumban is fokozott reakció mutatkozott.
A drogfüggőség egyik tipikus ismertetőjegye az agy jutalmazó régióiban történő dopamin-felszabadulás.
Egy szintén 2023-as, képalkotó eljárással végzett kutatás eredménye szerint egy turmix elfogyasztása egészséges embereknél jelentős dopamin-felszabaduláshoz vezetett, amelynek mértéke körülbelül egyharmada volt annak, ami általában az amfetaminok esetében tapasztalható.
Elvonási tünetek is vannak
De úgy tűnik, hogy a függőség másik klasszikus jellemzője, a megvonási tünetek szintén jelen vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban. Bár nem túl valószínű, hogy bárki is fizikai remegést tapasztalna a sütikről való leszokás során, azok a szülők, akik próbálják gyermekeik üdítőfogyasztását korlátozni, gyakran olyan tünetekről számolnak be, mint fejfájás, ingerlékenység és szociális visszahúzódás.
Egy, az Addiction című folyóiratban megjelent véleménycikk azzal a javaslattal állt elő, hogy a dohánytermékekről szóló 1988-as Surgeon General-jelentés alapján a nagymértékben feldolgozott élelmiszereket is addiktívnek kell minősíteni. Az említett dokumentum ugyanis a cigaretta addiktív jellege mögött álló tudományos bizonyítékokat ismerteti, beleértve a cigaretta pszichoaktív hatásait és a kényszeres használat kiváltásának veszélyét.
A kutatók szerint hasonló bizonyítékok már léteznek az ultrafeldolgozott élelmiszerek esetében is.
Ha ugyanezeket a kritériumokat alkalmazzuk az élelmiszerek ezen speciális csoportjára, akkor minden egyes kritériumnak megfelelnek
– állítja a cikk szerzője.