Nem került be a migráció témája az európai uniós állam- és kormányfők granadai informális találkozójának közös nyilatkozatába, viszont 

egységes álláspontot fogalmaztak meg a közösség bővítésével és stratégai autonómiájával kapcsolatban pénteken, és megerősítették, hogy támogatják az Oroszország által megtámadott Ukrajnát és lakosságát, „ameddig csak szükséges”.

A házigazda Spanyolország miniszterelnöke az esemény záró sajtótájékoztatóján sikeresnek ítélte a tanácskozást, amelyen szavai szerint olyan kérdésekre keresték a választ az európai vezetők, mint hogy milyen lesz a közösség jövője, hány ország alkotja majd, miként lehet hatékonyabb a döntéshozatal, versenyképesebb, ellenállóbb a gazdaság.

Pedro Sánchez az MTI tudósítása szerint az mondta, hogy területekre bontva határozták meg a nyitott európai stratégiai autonómia jelentését, azonosították a függőben lévő helyzeteket, a sérülékeny pontokat és az erősödés lehetőségét. Az európai bővítésről folytatott vitában véleménye szerint a legfontosabb kérdés az európai politikák adaptálása, az intézményi reformok megvalósítása és annak eldöntése, hogy a bővítés fokozatos vagy teljes legyen.

A dél-spanyolországi városban tartott csúcstalálkozó után közzétett közös nyilatkozatban az uniós vezetők emlékeztettek arra, hogy az EU eredeti fő célja a béke, a biztonság és a gazdasági jólét biztosítása volt a földrészen.

 

Macron: Tovább lehet lépni a migrációs paktumon minősített többségi döntésekkel

Mateusz Morawiecki lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök elutasította a csúcstalálkozóról kiadni tervezett közös nyilatkozatnak azt a részét, amely a migrációval foglalkozott.

Bár a koronavírus-járvány és az Ukrajna elleni orosz háború próbára tette ellenállóképességét, az unió képes volt arra, hogy fontos döntéseket hozzon a tagországok lakosságának és gazdaságának megvédelmezése érdekében. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent az EU energiafüggősége, és a tagországok lépéseket tettek annak érdekében is, hogy fokozottabban garantálják önnön biztonságukat. Ukrajna támogatásával párhuzamosan jelentősen megnövelték Európa védelmi képességeit – szögezték le, hozzátéve, hogy a háború rávilágított a transzatlanti együttműködés erejére és fontosságára is.

Az EU növeli a védelmi készültségét

A tagállamok megerősítették azt az elhatározásukat, hogy növelik védelmi készültségüket, katonai erejük mozgásképességét, továbbá fellépnek az informatikai, illetve az úgynevezett hibridháborús (nem katonai eszközökre épülő) fenyegetések ellen, akárcsak a külföldről érkező információs manipulációkkal szemben. Leszögezték, hogy az EU fokozni fogja együttműködését partnereivel a világ minden térségében annak érdekében, hogy közösen megvédelmezzék és továbbfejlesszék a nemzetközi rendet biztosító szabályrendszert, igazságosabbá tegyék a többpólusú nemzetközi rendszert, és elejét vegyék a további széttagozódásnak a nemzetközi színtéren.

Kiemelték a tagországok vezetői azt is, hogy eltökéltek az EU versenyképességének növelésére, arra, hogy megerősítsék az unió pozícióját a világban, mint az „ipar, a technológia és kereskedelem motorja” azokban, a „magas hozzáadott értékű” ágazatokban, amelyek lehetővé teszik a versenyt más globális hatalmakkal. Ezt a célt szolgálja a külső függőségek csökkentése mellett az egységes belső piac megerősítése, a digitalizálás és a környezetbarát technológiák előnyben részesítése, továbbá a kutatómunka és a szakképzettség fokozása az unióban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint

a csúcstalálkozó a jövőre való felkészülésről szólt.

Felidézte: 18 hónappal ezelőtt, az ukrajnai háború kitörését követően a tagállami vezetők Versailles-ban a biztonságosabb, versenyképesebb, nagyobb védelmi kapacitásokkal, energiafüggetlenséggel, robosztus gazdasággal rendelkező Európa érdekében fogadtak el nyilatkozatot.

Most mérleget vonva pedig elmondható, hogy sikerült masszív pénzügyi és katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, jelentősen csökkenteni az Oroszországból érkező energia arányát, a kőolajét 6 százalékra, a vezetékes gázét 10 százalékra. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások fejlesztésének köszönhetően, „most először ki lehet jelenteni, hogy több áramot állítottunk elő nap- és szélenergiával mint gázzal” – idézi a távirati iroda a bizottság elnökét.

A bizottság elnöke kitért arra is, hogy a találkozón a migráció kezelésének operatív része állt a viták központjában. Szavai szerint Európának csapatként kell együttműködnie ebben a kérdésben.

„Nem most először és utoljára vitáztunk a migrációról” – fogalmazott Charles Michel, aki az Európai Tanács elnökeként külön nyilatkozatot adott ki a csúcstalálkozót követően.

A dokumentumban hangsúlyozta az illegális bevándorlás azonnali, határozott kezelésének fontosságát, a kölcsönös előnyökön alapuló átfogó partnerséget a származási és tranzitországokkal, a migrációt kiváltó okok elleni küzdelmet, a legális migráció lehetőségeinek biztosítását, a külső határok hatékonyabb védelmét, valamint az embercsempészet elleni küzdelmet egyebek mellett. Kiemelte a nemzetközi jogszabályok, az unió értékeinek és alapelveinek tiszteletben tartását, továbbá az alapvető jogok védelmét.