Hosszas huzavona és alkudozás után úgy tűnik, megalakulhat az új francia kormány. Július elején tartották meg az előrehozott választásokat. Ezt követően azonban hónapokig hezitált és tárgyalt a pártok és frakciók vezetőivel Emmanuel Macron francia elnök, mire döntést hozott a miniszterelnök személyét illetően.

Michel Barnier kinevezését a kormányfői pozícióra szeptember elején jelentette be, de – ahogy az várható is volt – ő sem állt elő sebtében a miniszteri névsorral. Most azonban a hivatala egy közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy a politikus centrista és konzervatív képviselőkkel összefogva megállapodott a kormányalakításról – írja a Politico.

A kormánynévsort vasárnap hozzák nyilvánosságra, azonban még ezzel sem kerül pont a kormányalakítási folyamat végére. „Október elsejére ígérik a programbeszédet, a fehér füst valójában akkor száll majd fel” – nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Hozzátette, várhatóan már a programbeszédre reagálva be is nyújt egy bizalmatlansági indítványt a kormánnyal szemben a baloldal. Ezen a ponton pedig kulcskérdés lesz, hogy a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) miként reagál, tartózkodnak-e.

A költségvetési kérdések még nyitottak

Az RN szempontjából a személyi kérdéseken túl fontos kérdés még, hogy szerepel-e majd a kormány programjában olyan pont, amely számukra elfogadhatatlan.

Előre jelezte például a Nemzeti Tömörülés, hogy ők nem támogatják az adóemelést. Márpedig ez felmerült a héten – valószínűleg Barnier tesztelte, mekkora lehet a mozgástere ebben a kérdésben. Konkrétumokat nem igazán lehet tudni az ezzel kapcsolatos elképzeléseiről. Azt viszont tudjuk, hogy az egyeztetések nyomán csütörtök estére az eldőlt, hogy a középosztály számára nem lesz adóemelés. Feltételezhető, hogy ez inkább a jómódúakat érintheti. Így ez valószínűleg csak egy korlátozott mennyiségű adóbevételt jelentő emelés lehet

– mondta a szakértő.

Barnier korábban arról beszélt, hogy Franciaország költségvetési helyzete „nagyon súlyos. Több kell ide szükség csinos kis nyilatkozatoknál. Felelősségteljes cselekvésre van szükség”. Ám ehhez azt is hozzátette, hogy több információra van szüksége a francia államháztartás „pontos valóságának” felméréséhez.

A francia GDP-arányos költségvetési hiány tavaly 5,5 százalék volt, idén pedig – a becslések szerint – elérheti az 5,6 százalékot. A francia központi bank szerint az a célkitűzés, hogy 2027-re eleget tegyenek a uniós maastrichti kritériumoknak, egész egyszerűen nem reális elképzelés. Ehhez arra lenne szükség, hogy a deficit nem haladja meg a 3 százalékos értéket.

Ábra: Economx

A maastrichti előírások alapján ráadásul a GDP-arányos államadósság sem lehetne több 60 százaléknál. Márpedig tavaly ez is 110,6 százalékos volt.

Ezeknek a problémáknak a kezelése elsődleges fontosságú Barnier számára. Az azonban, hogy végül összességében milyen módon próbálják kezelni ezeket, csak október elsején derülhet ki Soós Eszter szerint. „Addigra kellene benyújtani a költségvetési tervezetet a Nemzetgyűlésnek. Azt már most tudjuk, hogy ezzel nyolc napot késni fognak, ezzel nagyon lerövidülnek a határidők a kihirdetés és a hatályba lépés között.”

Marad a kampányüzemmód

A szakértő leszögezte, a többség arra készül, hogy jövő nyáron újabb előrehozott parlamenti választást kell kiírni. De akár az is benne lehet a pakliban, hogy Barnier idő előtt lemond vagy a kormány megbukik egy bizalmatlansági szavazáson.

„A baloldal számára Barnier nem elfogadható miniszterelnök, de számukra Lucie Castets-en kívül senki nem lehet az. Még Bernard Cazeneuve volt szocialista kormányfő és belügyminiszter személye sem volt nekik elég, de ennek racionális oka van. Ők meghozták azt a döntést, hogy együtt maradnak, készülve a jövő évi választásra. A baloldal tehát kampányüzemmódban maradt, és azt hangoztatják, hogy Macron ellopta a választást a franciáktól, mert nem a legtöbb mandátumot szerző szövetséget bízta meg a kormányalakítással”

– magyarázta Soós Eszter.

Le Penék úgy döntötték, hogy ellenzékbe mennek, de a hozzáállásuk Barnier-hoz semlegesnek mondható. A szakértő szerint ebben jelentős szerepet játszhat a politikus szemléletmódjában 2020 környékén bekövetkezett konzervatív fordulat, különösen bevándorlási kérdésekben.

Az RN mindenesetre már a 2027-es elnökválasztásra is készülhet. Az államfői pozíciót pedig akár könnyebben is megszerezheti Le Pen, ha kimarad a kormányalakításból.