Csehország két napig nem kapott olajat a Barátság vezetéken keresztül, péntek reggelre oldódott csak meg a probléma. Az orosz kőolajszállítások váratlan, kétnapos megszakításnak okait a hatóságok nem hozták nyilvánosságra.

„A szállítások kétnapos kiesését saját tartalékainkból fedeztük” – közölte Mariusz Wnuk, az Orlen Unipetrol – a lengyel Orlen olajtársaság tulajdonában álló cseh részvénytársaság – vezérigazgatója a CTK hírügynökséggel. A cseh kormány szerdán az állami tartalékalapból 330 ezer tonna kőolajat bocsátott az Orlen Unipetrol rendelkezésére, de a vezérigazgató szerint ezt nem kellett használniuk.

Csehország már korábban bejelentette, hogy a jövőre meg kíván válni az orosz kőolajtól, és ezért a TAL-IKL vonal kapacitását az eddigi négymillió tonnáról évi nyolcmillióra emelik.

Káosz román és francia módra

Romániában vasárnap tartották volna az elnökválasztás második fordulóját, a román alkotmánybíróság azonban szinte az utolsó pillanatban lefújta az eseményt, és törölte az első forduló eredményét, valószínűleg orosz befolyásolás gyanúja miatt. Hogy mikor rendezik meg újra az első fordulót, még kérdőjeles, a szakértő szerint két hét múlva is megtörténhet, de akár márciusig is kitolhatják.

A szeptember kinevezett francia miniszterelnök, Michel Barnier is elcsúszott a költségvetés jelentette banánhéjon, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták. Emmanuel Macron francia elnök csütörtöki beszédében azt ígérte, napokon belül kinevez új kormányfőt, egyesek azonban egyenesen az államfő lemondatásának gondolatával kacérkodhatnak. Ez elsősorban az ellenzéki radikális Marine Le Pen érdekében állhat, aki március végén elveszítheti a választhatóságát.

„Van egy nagyon kicsi valószínűségű forgatókönyv, mégpedig az, hogy megpróbálják Macront lemondatni a pártok. Ő azonban a csütörtök esti tévébeszédében elég egyértelműen világossá tette, hogy ő ebben nem óhajt kooperálni. A beszéd jelentős része szólt arról, hogy marad az államfői pozícióban, és mit tervez a következő 30 hónapban. A legvalószínűbb forgatókönyv a jelenlegi helyzetben, hogy megpróbálnak egy működőképes kormányt összehozni”

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Nem éppen békeköltségvetést írt alá Putyin

Olaf Scholz német kancellár bejelentés nélküli látogatásra érkezett Kijevbe, amely az első ukrajnai útja a 2022 nyarán kitört teljes körű háború kezdete óta. „Ukrajna több mint ezer napja hősiesen védi magát a könyörtelen orosz agresszióval szemben. Németország Ukrajna legerősebb támogatója marad Európában” – mondta Scholz.

Hozzátette, a legújabb fegyvercsomagot még ebben a hónapban leszállítják, ezzel is hangsúlyozva, hogy Ukrajna számíthat Németországra. Erről tesz tanúbizonyságot az a 650 millió eurós, Ukrajnának járó idei kiegészítő segélycsomag is, amiről a kancellár ígéretet tett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben arról beszélt, hogy Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielőbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, ám ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik. Kiemelte, hogy az orosz hadsereg egyre gyorsabb előrenyomulása miatt „nem elégséges” a jelenleg Ukrajnának nyújtott külföldi támogatás.

Vlagyimir Putyin orosz elnök közben aláírta az ország új költségvetését, amely rekordszintre emeli a 2025-ös katonai kiadásokat az orosz-ukrán háború finanszírozására. Ennek értelmében

a jövő évi orosz költségvetés mintegy 32,5 százalékát – vagyis 13,5 ezermilliárd rubelt, azaz 119 milliárd eurót – fordítják nemzetvédelemre. Idén ez az arány 28,3 százalék volt.

Mark Rutte, a NATO főtitkára pedig a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, nem lesz elég a kétszázalékos védelmi hozzájárulás. A főtitkár szerint ugyan ennek szükségességére az ukrajnai háború is rámutatott, a kezdeményezést Trump indította el.