Meglehetősen ingatag lábakon áll a francia parlament azóta, hogy Emmanuel Macron francia elnök tavaly nyáron előrehozott választásokat írt ki. Már Michel Barnier kormányfői kinevezése is hosszas – hónapokig tartó – huzavona és alkudozás után történt csak meg szeptemberben. December elején pedig már el is csúszott a költségvetés jelentette banánhéjon.

Barnier és a kormánya már az első bizalmatlansági szavazás alkalmával elbukott, az őt követő François Bayrou azonban sorozatban négyet is „túlélt”. Kérdés, hogy ennek nyomán nyugodtan hátradőlhet-e az aktuális miniszterelnök.

Bayrou parlamenti többsége nem nagyobb, mint Barnier esetében volt, viszont egyelőre sikerült a szocialistákat leszednie az Új népfrontról, megbontani a baloldalt, és ez eddig elég volt a túléléséhez. Ez nem jelenti azt, hogy a kormány más ügyekben – például nyugdíj, migráció – nem futhat bele egy bizalmatlanságba, de egyelőre időt nyert. Ám ezek a témák napirenden vannak, érkeznek. Valószínűleg nemcsak Bayrou tehetségének vagy személyének köszönhető, amit most látunk, vélhetően a közvélemény-kutatások is azt üzenték, a választók nem értékelnének még két hónap kormányzati bizonytalanságot, ez pedig a többiek kezét kötötte

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Az első nagy kihívás kipipálva

Franciaországban van lehetőség arra, hogy a kormány parlamenti szavazás nélkül fogadtasson el költségvetési témakörhöz kapcsolódó javaslatokat. Erre az alkotmány 49.3-as cikkelye biztosít lehetőséget. Amikor azonban kijátssza a kabinet ezt a kártyát, az bizalmatlansági indítványt is maga után vonhat. Ebbe bukott bele Barnier.

Az előző kormányfő már akkor jelezte, mikor megkapta miniszterelnöki megbízását, hogy Franciaország költségvetési helyzete „nagyon súlyos. Több kell ide pár csinos kis nyilatkozatnál. Felelősségteljes cselekvésre van szükség”. A Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) pedig úgy reagált, adóemeléseket nem fog támogatni.

A Barnier-kormány ettől függetlenül – a magas GDP-arányos költségvetési hiányra és államadósságra hivatkozva – októberben olyan költségvetési terveket mutatott be, amelyek 60 milliárd euró (24 ezermilliárd forint) értékű adóemelést és kiadáscsökkentést irányoztak elő. Barnier tervei kútba estek.

Michel Barnier
Michel Barnier
Kép: Getty Images / NurPhoto, Telmo Pinto

Ehhez képest a Bayrou-kabinet is hasonló tervekkel állt elő. Ezúttal azonban az 53 milliárd eurós kiadáscsökkentés és adóemelés szavazás nélküli elfogadtatását követően kiállta a kormány a bizalmatlansági szavazások próbáját. (Ez az összeg közel negyede a magyar GDP-nek.)

Az ellenzéki szocialisták leszögezték, nem támogatják Bayrou költségvetését, de úgy döntöttek, hogy a stabilitás nevében nem szavaznak a Bayrou-tervek és a kormányfő ellen.

Francois Bayrou
Francois Bayrou tavaly decemberben
Kép: Getty Images / NurPhoto, Telmo Pinto

Titkos megállapodás lehet a háttérben?

Soós Eszter szerint ugyanakkor nem feltétlen csak a közvélemény-kutatási adatokkal magyarázható a szocialisták tartózkodása.

„Az is lehet, hogy nemcsak a költségvetésről tárgyaltak a szocialistákkal. A szocialisták szeretnék tartósan lenyomni a radikális baloldalt, és lehet, hogy ehhez konkrét ígéreteket kaptak – a választási rendszer módosításával, esetleg a következő választások időpontjával kapcsolatban. Ahogy Macronéknak, nekik sem feltétlenül érdekük, hogy az idén nyáron legyen. Vagyis lehet, hogy egy nagyobb csomag is van a háttérben. De az is lehet, hogy a PS valóban úgy gondolta, ahogy mondta: nem akart a költségvetés torpedózásával felelőtlennek tűnni, tudván, hogy jönnek majd más témák, amelyek alkalmat adhatnak a bizalmatlanság megszavazására” – mondta a szakértő.