Michel Barnier miniszterelnök új kormányára egyre nagyobb nyomást helyeznek a pénzügyi piacok és Franciaország európai uniós partnerei, miután az adóbevételek idén messze elmaradtak a várakozásoktól, a kiadások pedig meghaladták azokat. A költségvetési megszorítást, amely a nemzeti össztermék két százalékpontjának felel meg, azonban gondosan kell kalibrálni, hogy az ellenzéki pártok is elégedettek legyenek, amelyek nemcsak megvétózhatják a költségvetési törvényjavaslatot, hanem össze is foghatnak, és bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be a kormány ellen.

Mivel a kormánynak nincs jelentős többsége, Barnier-nek és Emmanuel Macron elnök táborában lévő szövetségeseinek nem sok választása lesz, mint hogy számos engedményt tegyenek a költségvetési törvényjavaslat elfogadása érdekében, ami valószínűleg nem lesz esedékes december közepe-vége előtt.
A szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás – amelynek hallgatólagos támogatására Barnier-nek szüksége van ahhoz, hogy túléljen egy esetleges bizalmatlansági indítványt – már segített kisiklatni egy olyan kormányzati javaslatot, amely 4 milliárd euró megtakarítása érdekében hat hónappal elhalasztaná a nyugdíjemelést – írja a Reuters. 

Macron pártjának tagjai szintén nem szeretnék, ha az elnök adócsökkentési öröksége füstbe menne, volt miniszterelnöke, Gabriel Attal szerdán azt mondta: „A költségvetés kevés reformot és túl sok adót tartalmaz”.

Barnier azt mondta, hogy kímélni fogja a középosztályt, és helyette a nagyvállalatokat célozza meg egy ideiglenes különadóval, valamint az évi félmillió eurónál többet kereső embereket.

Ennek ellenére minden adófizetőt sújtani fognak azok a tervek, amelyek szerint a villamosenergia-fogyasztást terhelő adót visszaállítják a 2022-2023-as energiaár-válság idején végrehajtott rendkívüli csökkentés előtti szintre.

Ezeken a területeken várható megszorítás

A kormány szerint a költségvetési törvényjavaslat a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékára csökkenti az államháztartási hiányt jövőre az idei 6,1 százalékról – ami magasabb, mint szinte az összes többi európai országé –, és ez az első lépés afelé, hogy a hiány 2029-re összhangba kerüljön az EU 3 százalékos határértékével. 60 milliárd eurós költségvetési megszorítás egyharmadát adók emelése teszi ki, a többi a kiadások csökkentéséből származik: 20 milliárd euró a francia minisztériumokat érinti, a többi pedig a jóléti, egészségügyi, nyugdíj- és önkormányzati költségvetést érinti.

Franciaország hitelfelvételi költségei azután ugrottak meg, hogy Macron előrehozott parlamenti választásokat írt ki, majd centrista pártja vesztett a baloldali szövetséggel szemben. A pénzügyi piacok valószínűleg nagy figyelmet fordítanak majd arra, hogy a költségvetés átjut-e a parlamenten anélkül, hogy túlságosan felhígulna.

A költségvetést az Európai Bizottság is ellenőrizni fogja, amely Franciaországgal szemben túlzott hiány esetén követendő eljárást indított, mivel megsértette az EU költségvetési szabályait.