Varsó egy lengyel-ukrán alakulatot tervez felállítani azzal a céllal, hogy a későbbiekben megszállja Nyugat-Ukrajnát – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy szerdai, az általa irányított tárcánál megtartott tanácskozáson.

Sojgu azt hangsúlyozta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok oroszellenes politikájának fő eszközévé vált, és kinyilvánította szándékát, hogy „övé lesz a legerősebb hadsereg Európában”. Mint mondta, ennek érdekében Varsó nagyszabású fegyverbeszerzésbe kezdett az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából és Dél-Koreából.

Ezenkívül tervezi egy úgynevezett lengyel-ukrán alakulat létrehozását, reguláris alapon, állítólag Nyugat-Ukrajna biztonságának szavatolására, valójában azonban ennek a területnek a későbbi megszállása érdekében

– tette hozzá a hadseregtábornok.

A tárcavezető bejelentette, hogy a szentpétervári és a moszkvai katonai körzet létrehozása mellett a nyugati határokon megerősítik az orosz fegyveres erők csapategységeit. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország intézkedéseket fog hozni a katonai biztonságát a NATO részéről érő fenyegetések semlegesítésére.

Indoklásképpen elmondta, hogy Ukrajna a háború kezdete óta a Nyugattól, amely ezzel szerinte közvetett háborút folytat Oroszország ellen, több száz harckocsit, több mint négyezer páncélozott járművet, több mint 1100 tüzérségi löveget, valamint több tucat sorozatvetőt és légvédelmi rakétarendszert kapott.

Sojgu megítélése szerint a NATO, az EU és az velük együttműködő országok eddig összesen 160 milliárd dollárnyi támogatást nyújtottak Kijevnek, és egyre veszélyesebb, halált okozó eszközökkel látják el.

„A Nyugat az iránti hajlandósága, hogy a rendelkezésre álló erőforrásainak jelentős részét Ukrajnába fektesse annak érdekében, hogy a harctéri helyzetet a maga javára fordítsa, a konfliktus további eszkalálódásának komoly kockázatát hordozza magában” – jegyezte meg a védelmi miniszter.

A svéd-finn NATO-csatlakozás komoly destabilizáló tényező

„A kelet-európai országok fegyveres erőit figyelembe véve mintegy 360 ezer katona, nyolcezer páncélozott jármű, hatezer tüzérségi rendszer és aknavető, 650 repülőgép és helikopter állomásozik a Szövetségi Állam (Oroszország és Fehéroroszország) határainak közvetlen közelében” – tette hozzá a tárcavezető.

A háború kezdete óta a NATO régión kívüli államai alakulatainak száma 2,5-szeresére nőtt és meghaladta a 30 ezer főt. Sojgu szerint Finnország és Svédország jövőbeni NATO-csatlakozása komoly destabilizáló tényező.

Valószínűnek nevezte, hogy finn területre a szövetség olyan kontingenseket és csapásmérő fegyvereket fog telepíteni, amelyek képesek lesznek jelentős mélységben csapást mérni az északnyugat-oroszországi kritikus létesítményekre.

Miután Helsinki csatlakozott a szövetséghez, Oroszország szárazföldi határának hossza a NATO országaival csaknem megduplázódott.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök július végén az orosz biztonsági tanács állandó tagjainak ülésén állította, Lengyelország koalíciót tervez létrehozni a NATO ernyője alatt, és közvetlenül be kíván avatkozni az ukrajnai konfliktusba, „egy zsírosabb falatot kiszakítva” a szomszédos országból.

Morawiecki: a Wagner destabilizálná a NATO keleti szárnyát

Az orosz Wagner zsoldossereg harcosait a NATO keleti szárnyának közelébe mozgósították, hogy onnan destabilizálják a katonai szövetséget – mondta Mateusz Morawiecki, Lengyelország miniszterelnöke.

A Wagner-katonák megkezdték a belorusz nemzeti hadsereg kiképzését, ami arra késztette Lengyelországot, hogy több mint ezerkatonát vezényeljen a határhoz. A Reuters arról számolt be, hogy a hét elején kedden azzal vádolták Belaruszt, hogy katonai helikopterekkel megsértette Lengyelország légterét.