Már magasabb az átlagos bruttó kereset Romániában, mint Magyarországon. Ez a román statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból derült ki. Ez alapján 5228 lej volt a nettó átlagkereset szeptemberben, ez a szeptember végi 80 forintos lej-árfolyamon számolva meghaladja a bruttó 684 ezer, valamint a nettó 418 ezer forintot.

A Facebook anyavállalata, a Meta pedig újabb pofont kapott. Ezúttal a német legfelsőbb bíróság döntésével szemben bukta el a harcot az amerikai cégcsoport. Mark Zuckerberg vállalata most azt kockáztatja, hogy német felhasználók ezreinek kell a kártérítési igényét magára vállalnia, miután pert vesztett a német legfelsőbb bíróság döntésével szemben.

Kapcsolódó

Az igénylést a felhasználók többségében egy 2021-es adatszivárgás kapcsán nyújtották be. Egy úttörő ítéletben pedig a Szövetségi Bíróság, Németország legfelsőbb polgári ügyekben eljáró bírósága enyhítette a bizonyítási követelményeket az adatlopás miatt kártérítést kérő Facebook-felhasználók számára.

Netanjahunak Magyarországon nem kell letartóztatástól tartania

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Yoav Gallant ellen. Ez azt jelenti, hogy az ICC 124 tagállama – köztük Magyarország – köteles letartóztatni őket, ha az ország területére lépnek.

Orbán Viktor magyar kormányfő jelezte, véleménye szerint a döntés pimasz, cinikus, a Nemzetközi Büntetőbíróság folyamatban lévő konfliktusba avatkozott be jogi köntösbe öltözve politikai célokból, ezzel teljesen lejáratja a nemzetközi jogot; a döntéssel, amely olaj lehet a tűzre, szembe kell szegülni. Ezért

meghívja az izraeli miniszterelnököt egy magyarországi látogatásra, és ha a politikus elfogadja a meghívást, biztos lehet benne, „a Nemzetközi Büntetőbíróság ítéletének semmilyen hatálya nem lesz Magyarországon”.

Ez egyébként nem lenne precedens nélküli attitűd: Dél-Afrika 2015-ben hányt fittyet az ICC-elfogatóparancsra, mikor nem adták ki az akkor hivatalban lévő szudáni elnököt, Omar Hassan al-Bashirt.

A költségvetésen marakodnak a franciák

A Bloomberg által összeállított hajókövetési adatok szerint Franciaország 2024-ben eddig már több LNG-t kapott Moszkvából (idén november 18-ig 5,34 millió tonnát), mint a szállítások 2018-as megkezdése óta bármely teljes évben. Különösen a belga határhoz közeli dunkerque-i terminálba történő szállítások emelkedtek meg.

Közben a franciák komoly belpolitikai feszültségeknek lehetnek szemtanúi. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés kulcsfigurája jelezte, a 2025-ös költségvetési tervet pártja nem hajlandó elfogadni jelenlegi formájában. Leszögezte, a tervezett adóemelések mellett jelentősen csökkenne a franciák vásárlóereje.

A költségvetési terv elfogadtatásához szükséges parlamenti többség szinte biztosan nem lesz meg, az alkotmány 49.3-as cikkelyének megfelelően így szavazás nélküli elfogadás várható. Emiatt pedig bizalmatlansági indítvány jöhet

– nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Moszkva is hozzányúl a befagyasztott külföldi vagyonhoz

Vlagyimir Putyin orosz elnök köszönetképp több mint 70 állatkerti állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és két jakot is ajándékba adott Észak-Koreának. A különleges ajándék annak szól, hogy a múlt hónapban Észak-Korea csapatokat vezényelt az orosz hadseregbe, hogy ezzel is segítse az oroszok Ukrajna ellen folytatott, 2022 februárja óta tartó háborúját.

A Kreml „eleve elfogadhatatlannak” tartja az orosz-ukrán háború fegyverszünetének lehetőségét, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök szorgalmazna – írta meg a Meduza.

„A tűzszünet bármilyen változata eleve elfogadhatatlan az orosz fél számára. Ebben az esetben a Vlagyimir Putyin elnök által júniusban megfogalmazott feltételek, továbbra is teljes mértékben érvényesek. Amennyiben ezek teljesülnek, a harcok is leállnak” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.

Moszkva azt is megelégelte, hogy a nyugati országok hozzányúlnak a befagyasztott orosz vagyonhoz. Cserébe most ők is ugyanígy járnak el a náluk parkoló külföldi pénzzel. „Mi is pontosan ugyanúgy teszünk. Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják az eszközeinket és a vagyonunkból származó jövedelmeket, a megfelelő lépéseket az orosz fél is feltétlenül megteszi” – mondta Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter.