Tajvan iskolákat és irodákat volt kénytelen bezárni hét elején a Krathon tájfun miatt. Repülőjáratokat töröltek, és több mint 500 embert költöztettek el a földcsuszamlásra hajlamos hegyvidéki területekről. A hét végén aztán már a helyreállítási munkákra koncentrálhattak a helyiek.
Hszi Csin-ping kínai elnök is „tomboló viharokra” figyelmeztetett, ő azonban csak átvitt értelemben. Fel kell készülni a nehéz időszakra gazdasági tekintetben – üzente meg a lakosságnak a Kínai Népköztársaság 75. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében.
Az Európai Unió tett is azért, hogy Hszi Csin-ping prognózisát alátámassza: pénteken megszavazta a blokk a kínai elektromos autókat sújtó uniós büntetővámokat. Egy másik megosztó uniós döntés is született a héten:
az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy 12 hónappal elhalasztja az erdőirtási törvény végrehajtását, ezzel reagálva a globális partnerek és az ipar nyomására, akik arra panaszkodtak, hogy nem készültek fel a törvény időben történő betartására.
Eszkaláció a Közel-Keleten
Miután Irán több száz ballisztikus rakétával megtámadta Izraelt, az olajárak mintegy 2,5 százalékot ugrottak. Tudni lehetett, hogy Izrael válaszcsapásra készül, amire Irán ismét reagálhat, így lényegében bekövetkezett az a közel-keleti eszkaláció, amitől sokan tartottak.
Csütörtök hajnalban aztán Izrael órákig tartó légicsapásokat hajtott végre Bejrút ellen. A légitámadásokkal egy időben a szárazföldi hadműveletek is folytatódtak. A Hezbollah és Izrael Libanon déli részén csapott össze. Izrael nyolc katona halálát erősítette meg.
Hiába repülnek magasan a kereskedelmi járatok, megállapították, hogy az Izrael felé tartó ballisztikus rakéták veszélyeztetnék a polgári repülőket. Emiatt életbe léptették azt a komoly protokollt, amikor a háborús légteret elkerülve a légitársaságok útvonal-módosítással tudják menedzselni járataikat. Ez azonban a legtöbb esetben súlyos gazdasági károkat okoz a vállalatoknak.
Érkeznek a francia adóemelések
Adóemeléseket és az állami költekezés visszafogását jelentette be kedden Michel Barnier francia miniszterelnök. Leszögezte, erre a hatalmas állami adósság miatt kényszerül a közelmúltban felállt kabinet. Az adóemelés a nagyvállalatokat és a vagyonosabb állampolgárokat érinti, és Barnier ígérete szerint őket is csak ideiglenesen. A helyzet azonban az elemzők szerint a következő hónapokban gyorsan változhat Franciaországban az elemzők szerint.
„A pártok és szövetségek alapvetően azzal számolnak, hogy jövőre lesz még egy nemzetgyűlési választás. Addig pedig nyomásgyakorlások, konfliktusok és bizalmatlansági szavazások várhatók. Sokan már most azt mondják, hogy ez a kormány még jövő nyárig sem tart ki. Valóban előfordulhat, hogy olyan feszültség adódik, amelynek kapcsán nem tudnak megállapodni. Ebben az esetben bizalmatlansági indítvány is véget vethet Barnier kormányzásának vagy akár ő maga is dönthet úgy, hogy feláll” – nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.
Emmanuel Macron francia elnök igyekszik is a belső feszültségek helyett a külső, uniós problémákra irányítani a rivaldafényt. Az Európai Unió két-három éven belül teljesen kieshet a világpiacról, ha a megszokott gazdasági menetrendet követi, Washington és Peking is lehagyhatja – állapította meg a berlini Globális Párbeszéd konferencia egyik panelbeszélgetésén.
Amerikai dokkmunkások sztrájkoltak
Augusztusban a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta a júliusival azonos szinten, 6,4 százalékon állt az euróövezetben, míg az EU 27 tagállamának munkanélküliségi rátája a júliusi 6 százalék után augusztusban 5,9 százalékra csökkent. Egy évvel korábban 6,6 százalékos volt a munkanélküliségi az euróövezetben, míg az EU-ban 6 százalék. A 6,4 százalékos euróövezeti adat a statisztikák vezetésének 1995-ös kezdete óta a legalacsonyabb, amit mértek.
Az Európai Unión kívülről érkező legális vendégmunkások munkavállalását, valamint a menedékkérők azonosítási eljárását is szigorította az olasz kormány új törvényerejű rendelete. Ennek értelmében
teljesen digitalizálják a vendégmunkások munkavállalási rendszerét, és szigorítják a munkáltatókra vonatkozó előírásokat: központi elosztás helyett tartományonként és ágazatonként mérik fel, hol mennyi időre és mekkora létszámú munkaerőre van szükség.
Az Egyesült Államok keleti és öbölparti kikötőinek dokkmunkásai pedig sztrájkba kezdtek a héten. A munkabeszüntetés azonban a befektetői várakozásoknál hamarabb véget értek. A dokkmunkások képviselőinek és a kikötői üzemeltetőknek sikerült a béremelésben megállapodni.