Július végén rajtol Párizsban az olimpia, egyelőre azonban bajban vannak a szervezők: nincs elég biztonsági őr a rendezvényre. A kormány igyekszik segítséget nyújtani a probléma felszámolásában, megnövelt költségvetési kerettel, ingyenes állami képzéssel és rendkívüli támogatással, azaz bónusszal segít a francia állam, hogy a magánbiztonsági vállalatok elegendő embert tudjanak biztosítani az ötkarikás játékok idejére.

Az Egyesült Királyságban kedd reggel jelent meg a 2024 áprilisával végződő három hónapra vonatkozó munkanélküliségi összesítés. A Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint ebben az időszakban 4,4 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Ez az adat 2021 szeptember óta a legmagasabb. Az Egyesült Királyságban 1,51 millió főre emelkedett a munkanélküliek száma, ami miatt már 24 ezres növekedésről kell beszélnünk.

Kapcsolódó

A Euronews szerint a hosszútávú betegségek miatt egyre több ember nem dolgozik, vagy nem is keres munkát, azaz gazdasági szempontból inaktív. Ez azonban már jelentős kockázatnak számít a gazdasági növekedés szempontjából.

A szlovák kormány jóváhagyta a Robert Fico miniszterelnök ellen elkövetett merényletre reagáló törvénytervezetet. A kabinet leszögezte, szeretnék, ha a „lex merényletet” a parlament gyorsított eljárásban vitatná meg.

A törvénycsomagnak része, hogy

  • az államfő, a házelnök és a kormányfő „megfelelően felszerelt ingatlanra″ lenne jogosult;
  • a házelnöki és a kormányfői posztot két cikluson át betöltő politikusok pedig életük végéig megkapnák a funkcióval járó fizetést;
  • az összes parlamenti párt elnöke is személyi védelmet kapna az adott ciklusra;
  • ilyen védelmet élvezne a főügyész és az alkotmánybíróság elnöke.

EP-választásból ocsúdott Európa

A múlt hétvégén történt európai parlamenti választásokat követően Európa számot vetett azzal, mi várható a következő ciklusban. Nem okozott földcsuszamlást a szélsőjobboldal az EP-választáson, bár egy általános jobbra tolódás – a várakozásoknak megfelelően – történt – jelezte a lapunknak nyilatkozó elemző.

Több országban előkelő helyen végeztek a radikális szélsőjobboldali-jobboldali pártok – például Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Németországban, Ausztriában –, még ha erre számítani is lehetett

– magyarázta Berkes Rudolf, a Political Capital politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet elemzője.

Szerinte azonban az igazán radikális, szélsőjobboldali erők még mindig csak töredékét teszik ki az Európai Parlamentnek a következő ciklusban is. A nemzeti választások ugyanakkor még idézhetnek elő uniós szintű nehézségeket is.

Németországban és Franciaországban különösen megerősödtek a szélsőjobboldali erők. Ennek nyomán Emmanuel Macron francia elnök parlamenti választást írt ki. A héten az államfő már hangsúlyozta, több hasonló meglepetést nem tartogat, az például nem fordulhat elő, hogy ő lemondjon, „bármi lesz is a parlamenti választás eredménye” – idézi a Politico. „Nem a Nemzeti Tömörülés írja az alkotmányt. Az intézmények egyértelműek, ahogy az elnök pozíciója is, bármilyen eredmény is szülessen.”

A szakértő szerint mindenesetre Macronnak akár még hasznára is válhat, ha a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés alakíthatna kormányt. „Az elnökök ebből jellemzően jól szoktak kijönni, mert ilyenkor szimbolikusabb szerepbe szorulnak, és a népi elégedetlenség a kormányzókat sújtja” –mondta lapunknak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

De nehéz napra ébredt Olaf Scholz német kancellár is az európai választások után, aki körül saját országában kezd elfogyni a levegő. Az általa vezetett jelzőlámpás koalíció pártjai leszerepeltek a vasárnapi szavazáson, amelyen a németek többségében (30 százalék) az ellenzéki CDU/CSU Unió képviselőit delegálták az Európai Parlamentbe – ez a konzervatív pártszövetségnek 29 mandátumot eredményezett.

Hétfőn össztűz alá került a kancellár: többen lemondásra szólították fel és előrehozott választásokat sürgettek. Scholz azonban egyelőre ellenáll.

Akcióba lendült az Európai Bizottság

Az EU kereskedelmi politikáját felügyelő Európai Bizottság (EB) döntött:

ideiglenes vámot vet ki a kínai elektromos járművek behozatalára.

A várhatóan júliustól életbe lépő vámok mértéke 17,4 százalék a BYD, 20 százalék a Geely, és 38,1 százalék a SAIC Motor esetében. A vizsgálatban együttműködő többi vállalat 21 százalékos, a nem együttműködő cégek pedig 38,1 százalékos tarifával számolnának. 

Az EB még tavaly szeptemberben indított szubvencióellenes vizsgálatot az Európai Bizottság az elektromos meghajtású autók kínai importja kapcsán, mivel a feltételezések szerint ezek gyártása olyan erős állami támogatásban részesül, ami már torzítja a piaci versenyt. Kína olcsó dömpingáruval – elsősorban acéllal, napelemekkel, illetve elektromos autókkal – árasztja el az uniós piacot, ezáltal jelentősen csökkentve az európai gyártók versenyképességét.

Mindeközben megnyerte az Európai Bizottsággal szembeni pert a Deutsche Telekom. Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint a bizottságnak kamatot kell fizetnie azon versenyjogi bírságok után, melyeket jogosulatlanul szabott ki a német vállalatra. 

Amiért a széles sávú távközlési szolgáltatások szlovák piacán visszaélt az erőfölényével, még 2014-ben mintegy 31 millió euró összegű bírságot szabott ki az EB a Deutsche Telekom AG-vel szemben. Az Európai Unió Bírósága szerint azonban jogtalanul.

Ugyanez az uniós szerv csütörtökön 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert „nem tartja tiszteletben” az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó unión kívüli országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén.

„Az Európai Bíróság mai döntése értelmében Magyarországot egyszeri 200 millió + napi 1 millió euróra büntetik, amiért nem engedi be az illegális migránsokat. A döntés felháborító és elfogadhatatlan. Nem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat és megvédjük a magyar embereket!” – reagált Orbán Viktor magyar kormányfő a közösségi oldalán.