Az Európai Bizottság (EB) idén negyedik alkalommal készítette el a jogállamisági jelentést. Ez minden tagállamban négy területet vizsgál: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Az évente kiadott jelentés célja a jogállamiság helyzetének figyelemmel kísérése minden tagállamban, valamint a jogállamisággal kapcsolatos párbeszéd és együtt gondolkodás elősegítése. A Bizottság a tavalyi jelentésében fogalmazott meg először ajánlásokat a tagállamok számára.

Az idei jelentés szerint a tavalyi ajánlások közül a magyar kormány számos ajánlást nem hajtott végre.

Az uniós forrásokhoz való hozzáférés szempontjából releváns területeken, így a korrupció elleni fellépést szolgáló intézmények és a bíróságok függetlensége kapcsán ugyan történtek pozitív változások, de ezekkel kapcsolatban is számos további lépésre lenne még szükség.

Más területeken, így például a médiaszabadság vagy a civil szervezetek helyzetében ellenben semmilyen javulás nem történt.

Az Európai Bizottság legfontosabb kérései a következők voltak:

  • Átfogó reformokra van szükség a lobbizás és a vagyonnyilatkozatok terén,
  • átláthatóvá kell tenni az alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszereit.
  • Szigorúbban kell ellenőrizni az állami hirdetéseket,
  • meg kell erősíteni a média függetlenségét,
  • fel kell hagyni a civil szervezetek gáncsolásával,
  • és a mostaninál sokkal szigorúbb vizsgálatok segítségével le kell törni a korrupciót.

Magyarországot illetően a Bizottság aggályokat fogalmazott meg: azt elismerték, hogy a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó intézkedések hozzájárulhatnak a testület átláthatóbb működéséhez, illetve a közvetlen politikai befolyás csökkentéséhez, az alsóbb szinteken azonban továbbra is aggodalomra ad okot az ügyek elosztásának átláthatatlansága. Hazánknak intézkedéseket kell hoznia a lobbizásra és a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó átfogó reformok ügyében is.

Rendszerszintű korrupció, ébredező Integritás Hatóság

Annak dacára, hogy több tagállam is felülvizsgálta korrupcióellenes stratégiáját és cselekvési tervét a korrupció továbbra is komoly aggodalomra ad okot a Bizottság szerint. Az ügyek alapos kivizsgálása, valamint az uniós szintű jogszabályok bevezetése továbbra is határozott kérés a bizottság részéről, ami alól az Orbán-kabinet sem vonhatja ki magát.

Hiába jött létre az elmúlt időszakban az Integritás Hatóság (IH), a bizottság továbbra is azt látja, hogy a magas szintekig felérő korrupciós ügyek esetében a nyomozás, illetve a vádemelés terén érdemi előrelépés még nem történt. Érdekesség, hogy pont szerdán tette közzé első két, lezárt vizsgálatának összefoglalóját az Integritás Hatóság – közölte a szervezet az MTI-vel.

Az egyik projektnél a még ki nem fizetett 800 millió forintos pályázati forrás visszatartását javasolták.

A hatóság egy május eleji bejelentés alapján vizsgálta a Somogy vármegyei babócsai általános iskolai infrastrukturális fejlesztését. A Kaposvári Tankerületi Központ felügyelete álló intézmény európai uniós és hazai forrásokból 2019 és 2022 között több részletben 1,822 milliárd forint támogatást nyert el, amelyből 1 milliárd forintot már ki is fizettek, de a beruházás az IH-vizsgálat lezárásának időpontjáig nem valósult meg.

A közlemény szerint az intézmény 700 millió forinttal nem számolt el, és ebből az összegből, mintegy 423 millió forint olyan biztosíték nélküli előleg volt, amelyet olyan szállítóknak utaltak, amelyek azóta felszámolás alá kerültek. A vizsgálat lefolytatása után azt javasolták, hogy a projektben még nem folyósított, mintegy 800 millió forintot ne fizessék ki.

 

Reagált a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja
„A tagállamok kioktatása helyett az Európai Bizottságnak inkább az uniós intézmények jogállamisági problémáival, elsősorban minden idők legsúlyosabb brüsszeli belső korrupciós botrányával kellene foglalkoznia” – mondta el Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője az Európai Bizottság 2023. évi jogállamisági jelentésével kapcsolatban. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője emlékeztetett: az Európai Bizottság az elmúlt években több ízben bizonyította az úgynevezett jogállamisági jelentések hiteltelenségét. Kiemelte: a jelentés kettős mércét alkalmaz, álcivil szervezetek hamis megállapításaira épül, így nem alkalmas arra, hogy elfogulatlan képet fessen a tagállamok jogállamisági helyzetéről. Az EP-képviselő hozzátette: Brüsszelnek először a hónapok óta zajló súlyos korrupciós botránnyal kellene foglalkoznia, illetve ideje lenne választ adnia arra, hogy mire költötte el az uniós költségvetési pénzeket. Hidvéghi szerint az Európai Bizottságnak a tagállamok vegzálása helyett az uniós intézmények belső jogállamisági problémáiról kellene jelentéseket készítenie.

Sajtószabadság, független médiumok

A legutóbbi jelentés óta egyes tagállamok jogszabályok alkotásával növelték a médiumok tulajdonosi szerkezeteinek átláthatóságát. Az EB jelentése szerint azonban továbbra is aggodalomra ad okot az állami reklámok terjesztése átláthatóságának hiánya, az összeférhetetlenség és a közokiratokhoz való hozzáférés.

A bizottság számos ajánlást tett közzé, amelyek az állami reklámok átlátható és méltányos elosztására, a közszolgálati média független irányítására, valamint az újságírók biztonságát, és a közdokumentumokhoz való hozzáférés jogát javító intézkedésekre vonatkoznak. Hazánkban is meg kell erősíteni a média függetlenségét, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pluralizmusra,

az állami hirdetéseket átláthatóvá kell tenni, de a közmédia szerkesztői szabadságát és az államtól való teljes gazdasági függésének a csökkentését is meg kellene valósítani.

Magyarországnak is bőven akad teendője ezen a területen: is meg kell erősíteni a média függetlenségét, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a pluralizmusra.

Fékek és ellensúlyok

A legtöbb tagállamban kedvező és támogató környezetet teremtettek a civil társadalom számára, és jó pár országban további intézkedéseket tesznek a további támogatás érdekében. Néhány tagállamban azonban még mindig nem létezik formális keret az érdekelt felekkel folytatott konzultációra.

A bizottság szerint a hazai állapotok ezen a területen sem kielégítőek. Nem tartják szerencsésnek, hogy a magyar döntéshozók a veszélyhelyzetre hivatkozva különleges, rendeleti kormányzást alakítottak ki, ami aláássa a jogbiztonságot az országban. Kérésként fogalmazódott e mellett meg egy biztonságos tér kialakítása is, ahol nem állnak a civil szervezetek útjába.

A civil szervezetek véleményét is kikérték

A jelentés elkészítése során az Európai Bizottság nemcsak a tagállamoktól kapott információkat vette figyelembe: többek között civil szervezetek, újságírók vagy akár bírók is megoszthatták álláspontjukat a jogállamiság helyzetéről, illetve a Bizottság minden országba ellátogatott.

Ezzel a lehetőséggel élve januárban kilenc magyarországi civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közösen válaszolt az Európai Bizottság kérdéseire. Az Európai Bizottság jelentése számos ponton tükrözi a civil szervezetek beadványában megfogalmazott aggályokat.