Várat magára a németországi fellendülés: az Ifo Intézet kutatói egyre pesszimistábbak, legújabban arra számítanak, hogy idén ismét 0,4 százalékkal csökken a gazdasági teljesítmény a legnagyobb nyugati partnerünknél.

Egyre pesszimistábbak 

A bruttó hazai termék (GDP) valószínűleg csak 1,4 százalékkal nő 2024-ben a júniusban előrejelzett 1,5 százalék helyett – közölték a müncheni kutatók a friss gazdasági előrejelzésükben, amelyet a Frankfurter Allgemeine Zeitung idézett. Eszerint eltérően a korábban várttól, a fellendülés valószínűleg nem következik be az év második felében.

Timo Wollmershäuser, az Ifo gazdasági vezetője szerint inkább folytatódik a lassulás, és a tendencia szinte mindenhol a visszaesés irányába mutat. Eközben a fogyasztói árak idén egyelőre magas, hat százalékos szinten maradnak. Az éves infláció ezt követően csökkenhet, 2024-ben 2,6 százalék lesz, 2025-ben pedig 1,9 százalékon áll meg. 2025-ben a német gazdaság várhatóan 1,2 százalékos növekedést fog elérni – jelezték. Ráadásul az Ifo szerint a munkaerőpiac valószínűleg kevésbé lesz robusztus, mint azt korábban gondolták. 

A munkanélküliek száma idén is magas, 2,59 millió, jövőre pedig 2,58 millió fő marad Németországban. Az államadósság is lassabban csökkenhet: a következő évben 92 milliárd euróról 80 milliárd euróra, 2025-re pedig 70 milliárd euróra apadhat.

A közelmúltban a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) is csökkentette a GDP-előrejelzését, jelenleg 0,5 százalékos visszaesésre számítanak, ami majdnem kétszerese annak, mint amit a nyár elején feltételeztek.

Összeomlik a német autógyártás

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint júliusban 9,4 százalékkal esett vissza a német autóipar termelése, aminek kapcsán a Financial Times az iparág „komor kilátásairól” ír, ennek következményei pedig egész Európára kihatnak.

A helyzet ráadásul valószínűleg továbbra is feszült marad a német autóiparban, és nem csak a kínai verseny miatt, hanem például az EU-n belül születő, protekcionista intézkedések miatt, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgálják.

A Berliner Zeitung azt elemzi, hogy az autóipar rossz számai valójában a német gazdaság egészét húzták le: összességében a termelés 0,8 százalékkal esett vissza havi bázison. 

Ezen belül a feldolgozóipar termelése 0,8 százalékkal csökkent, szemben az egy évvel korábbi 2,1 százalékos visszaeséssel.

Mint idézik, három vezető gazdaságkutató intézet pedig a német gazdaság 0,4-0,6 százalék közötti hanyatlását és hat százalékos inflációt prognosztizál 2023-ban.

A németországi negatív fejlemény az eurózóna gazdaságára is kihat: az Európai Statisztikai Hatóság 0,1 százalékra csökkentette az eurózóna második negyedévi növekedési előrejelzését. A legújabb problémás gyerekek közé tartozik Ausztria és Olaszország.

Nem akarnak befektetni a németországi cégek

A gazdaság gyengélkedése meglátszik több mutatón, például a beruházási hiteligénylések számában is, amely azt mutatja, hogy a német vállalatok továbbra is nagyon tétován fektetnek be a jövőbe. A Spiegel idézi, hogy a Német Bankok Szövetsége (BdB) szerint ebben az év második felében sem várható trendforduló, mivel az elmúlt három hónapban a teljes hitelállomány mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az előző negyedévet, összesen 1140 milliárd eurót tett ki. Holott a bankok lényegesen kevésbé szigorították a hitelnyújtás feltételeit, mint az előző negyedévekben, ám az EKB irányadó kamatemelései a vállalatoknak nyújtott új hitelek kamatait jelentősen megemelte. Az EKB aktuális felmérése szerint az üzleti modellek klímabarát átalakítása ugyanakkor egyre nagyobb hatással lehet a finanszírozásra, amely a Bankszövetség szerint pozitív ösztönző lehet, mert a gazdaságnak átalakulnia, azaz fenntarthatóbbá kell válnia – számol be a Spiegel.

Elszegényítheti a lakosságot az erőltetett klímavédelem

Több hónapig tartó parázs viták után a Bundestag pénteken megszavazta az új épületenergetikai, más néven fűtési törvényt Németországban. A várhatóan jövő év elején életbe lépő jogszabállyal fokozatosan nagyobb klímavédelmet biztosítanának az építőiparban. 

A követelmények kezdetben elsősorban az új épületekre vonatkoznak majd: a jövőben az új fűtési rendszereket általában legalább 65 százalékban megújuló energiával kell üzemeltetni. Ezt a klasszikus olaj- és gázfűtési rendszerek általában nem tudják teljesíteni, ezért a meglévő épületekre az önkormányzatoknak először hőtervet kell benyújtaniuk.

A törvény nagy félelmet kelt a német lakosságban, mert a túlzott követelményekkel elszegényítheti az embereket, ezért el kell törölni – jelentette ki a plenáris ülésen Alexander Dobrindt (CSU) uniós parlamenti képviselő, mert a jelenlegi előrejelzések szerint a legrosszabb forgatókönyv alapján a széndioxid megtakarítás alig lesz mérhető, míg a szükséges beruházások finanszírozása erősen korlátozott – írja a Welt.

(Thurzó Katalin)