Németországban mindössze 0,7 százalékos növekedést vár jövőre a szövetségi kormány gazdasági tanácsadó testületeként működő, öttagú Szakértői Tanács, amely szerint annak érdekében, hogy a visszaesés ne folytatódjon, a munkaerőpiacra való jobb bevándorlást és több beruházást kell biztosítani.
A „gazdasági bölcsek” számításai szerint a következő tíz évben a növekedési potenciál évente 0,4 százalék alá, vagyis történelmi mélypontra süllyed Európa legnagyobb gazdaságában.
A testület idén arra számít, hogy 0,4 százalékkal csökken a teljesítmény, míg a 2024-re prognosztizált, 0,7 százalékos növekedéssel láthatóan elhatárolódnak a szövetségi kormánytól, amely eddig jövőre 1,3 százalékos növekedést jósolt.
Kézközelből kapta a hidegzuhanyt a kormány
A közgazdászok figyelmeztetései a láthatóan gyenge teljesítmény időszakában érkeztek: a német gazdaság tavaly óta nem tud kilábalni a visszaesésből, ezért az országot a nemzetközi médiában „Európa beteg embereként” emlegetik.
Márpedig, amennyiben a tanácsadók előrejelzése a „lassult kilábalás jelentős lefelé mutató kockázataival” igaznak bizonyul, a szövetségi kormánynak a tervezettnél alacsonyabb adóbevételekkel és a 2024-es költségvetés alulfinanszírozottságával kell szembenéznie.
Időben meg kell hozni az optimális gazdaságpolitikai döntéseket a növekedési kilátások javítása érdekében – figyelmeztettek a friss jelentésben, amelyben kiemelik, hogy különösen fontos és nagy kihívást jelent a soron következő átalakulási feladatok elsajátítása a digitalizáció és a dekarbonizáció területén.
Ismert, az elmúlt öt évben a növekedés lehetősége Németországban jelentősen alacsonyabb volt, mint 1 százalék – ez az az újraegyesítés előtti években 2,4 százalék körül alakult, 2000 és 2019 között pedig 1,4 százalék volt az átlag.
Makacs vendég a recesszió
Németország gazdasága szó szerint erodálódik: a legtöbb közgazdász szerint a nyári időszak zsugorodása után az év végére fellángol a recessziós veszély a korábban export-világbajnok tagállam borús kilátásai miatt. Ezt egyebek mellett az elemzőket is letaglózó, szeptemberi ipari termelésről szóló jelentés is megerősíti. A magyar beszállítóknak sem kedvező, keddi adatok szerint az ősz kezdetén meglepően meredeken csökkentették termelésüket a német cégek: az ipar, az építőipar és az energiaellátás termelése bő 1,4 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest. Különösen az exportfüggő iparnak kellett megbirkóznia a súlyos mínuszokkal, miközben az energiatermelés szeptemberben 1,7 százalékkal csökkent. A növekvő kamatköltségek pedig nyugtalanítják a befektetőket, ezért a német gazdaság komoly kihívásokkal néz szembe – mutat rá az Express.at.Megremeghet a munkaerőpiac, mert kiesnek a baby boomerek
A nehéz középtávú növekedési kilátások elsősorban annak tudhatók be, hogy a baby boomer generáció tagjai nyugdíjba vonulnak, miközben a munka mennyisége is mind szűkösebb – a németek évente átlagosan egyre kevesebbet dolgoznak. Ugyanakkor a termelékenység, valamint a tőkeállomány növekedése és korszerűsége évtizedek óta csökken.
A Szakértői Tanács ezért a munkavállalás ösztönzésének javítását és a munkaerőpiaci bevándorlás megkönnyítését szorgalmazza a gyenge növekedés enyhítése érdekében.
Úgy kalkulálnak, hogy a munkanélküliségi ráta várhatóan szinte változatlan, 5,5 százalékos marad 2024-ben – idézi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Eközben nem várnak növekedési impulzusokat a külkereskedelemtől, mert a világgazdaság, és azon belül is Kína váratlanul lassú fellendülése kevés teret enged az exportnak.
Veronika Grimm tanácstag felszólította a szövetségi kormányt, hogy támogassa a nagyobb növekedési potenciálhoz szükséges strukturális átalakítást, mert szerinte nem lesz elég pusztán a munka mennyiségének növelése, például a képzett bevándorlás vagy a nők magasabb munkaerő-piaci részvétele révén.
Csak erős, adókedvezménnyel és kevesebb bürokráciával támogatott beruházásokkal, valamint az innovációk ösztönzésével lehet növelni a termelési potenciált – húzta alá.
Megüzenték a központi banknak: vannak még kockázatok
Az öt közgazdász az inflációtól sújtott német fogyasztók megkönnyebbülését várja: előrejelzésük szerint az infláció az idei átlagos 6,1 százalékról jövőre 2,6 százalékra mérséklődhet. Fontos kockázatként említik viszont azt a bizonytalanságot, hogy a fogyasztók valóban többet fogyasztanak-e a vártnál, vagy többet takarítanak-e meg magasabb kamatszint esetén.
A közgazdászok figyelmeztetést is megfogalmaztak az Európai Központi Banknak. Álláspontjuk szerint ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni az infláció további növekedésének kockázatát, ha a korlátozó monetáris politikai irányvonalat nem tartják fenn kellő ideig.
Az euróövezetben a tanács szerint a németországihoz hasonlóan 5,6-ról 2,9 százalékra mérséklődik az infláció, és az euróállamok gazdaságaiban idén 0,6 százalékkal, jövőre pedig 1,1 százalékos növekedés várható.