Aki 2024-ben Németországból repülne, annak a jelenleginél jóval magasabb árakra kell felkészülnie, mivel a szövetségi kormány a jegyadó emelését tervezi, hogy több bevételt generáljon az alkotmánybírósági döntéssel keletkezett, 60 milliárdos költségvetési lyuk betömésére.
A tervezett megszorítások számos területen a lakosságot és a cégeket terhelik, például a Covid-járvány után éppen csak megerősödött légi utazások piacán. Az adóemelésnek ugyanakkor nemcsak az utasokra lesz következménye, hanem Németországra, mint légiközlekedési helyszínre is.
Jelentős drágulás jön a jegyárakban
A pénzügyi krízis megoldására eredetileg a belföldi kerozinadó bevezetését fontolgatták Olaf Scholz kancellár kabinetjében, ám végül a jelenleg is fizetendő légiforgalmi adót növelik, ami a várakozások szerint évente 580 millió eurós többletbevételt hozhat az államkasszának.
Ez meglehetősen nagy adóemelésre utal, amelynek pontos mértékéről még vitáznak, ám a Német Gazdaságkutató Intézet kiszámolta, hogy körülbelül 34,5 százalékos emelésnek felel meg a várt bevétel, ami jövőre összesen 1,68 milliárd euró lehet. Tavaly 1,1 milliárd euró körüli összeget szedett be az állam ebből az illetékből, míg idén októberig mintegy 1,2 milliárd eurót.
A légiforgalmi adót az utazás kezdetekor, a jegyárra terhelve szedik be a német repülőtereken, amelynek mértéke a repülési magasságtól és az úti céltól függ.
- Jelenleg 2500 kilométerig jegyenként 12,73 euró többletet fizetnek a turisták;
- 6000 kilométerig 32,25 eurót;
- míg az ennél hosszabb utak esetén 58,06 euró pluszt kell vállalni.
A jelentős emeléssel viszont kishíján luxusszámba megy majd a repülés a németeknél, mivel a gazdaságkutatók szerint az adókulcsok arányos kiigazítása esetén a jegyek 4,39 euróval drágulhatnak a rövid távú járatok esetében, míg 11,13 euróval a középtávú járatoknál, és 20,04 eurós emelés lehet a hosszú távú utakon.
Külföldről repülnek majd a németek
Mivel a már értékesített jegyek adóját a légitársaságok valószínűleg nem hárítják át az utazókra, az jár jól, aki gyorsan lép, mert az emelés életbe lépése előtti jegyfoglalás olcsóbb lehet – közölte a Flightright repülésijog-platform.
Cord Schellenberg légiközlekedési szakértő azt javasolta az utazóknak, hogy a döntés előtt hasonlítsák össze az árakat, és használják ki a verseny adta lehetőségeket. Az is fontos lesz sokak számára, hogy 2024-től lehetőleg kerüljék a csúcsidőszakokat, például a húsvétot vagy a karácsonyt, illetve a nyári főszezont.
Emellett legyenek rugalmasak az indulási hely kiválasztásakor is, mert lehet, hogy sokak számára jobban megéri a jövőben, ha nem a saját városukban, hanem távolabb szállnak fel a repülőre. Például a határ közelében élőknek az adóemelés után érdemes lehet külföldről útra kelni.
Felháborodott a légiipar
Az emelkedő díjak és adók folyamatosan drágítják a légi közlekedést Németországban. A repülés egyetlen más európai országban sem kerül többe – fakadt ki a Berliner Morgenpostnak a legnagyobb német légiközlekedési csoport, a Lufthansa.
Felhívták a figyelmet: csak 2020-ban – a járvány kellős közepén – emelték jelentősen a légiforgalmi adót, de például a következő évben több mint kétszeresére nőttek a légiforgalmi irányítási díjak, 2025-től pedig akár 50 százalékkal drágulhatnak a légiközlekedés-védelmi díjak is.
Míg a legtöbb európai ország visszatért a válság előtti szintre, a német légiforgalom csak a koronavírus előtti kapacitás 80 százalékát éri el, nyilvánvalóan a drágaság miatt – állapították meg, hozzátéve, hogy ha a Németországba irányuló és a Németország feletti repülés egyre többe kerül, a forgalom más országokba terelődik át. Köszönhetően annak, hogy az utasok az olcsóbb utazás érdekében más csomópontokon átszállhatnak az interkontinentális járatokra.
A Lufthansa számításai is komoly többletköltségekre utalnak: a konszern szerint egy Madridból, Párizsból vagy Varsóból induló, középtávú repülőgép adóterhe jelenleg átlagosan 200 és 1500 euró között mozog. Ezzel szemben Németországban 3500 és 4000 euró között alakulhat, ami csaknem négyszerese az átlagnak, ez pedig az iparág szerint nonszensz.
A Tagesspiegel-nek a berlini repülőtér vezetője, Aletta von Massenbach a tervezett emelés következményei kapcsán úgy fogalmazott: „félő, hogy a repülés kiváltságunkká válik".
Rossz adópolitika, rossz teljesítmény
Az Easyjet sem hisz a szövetségi kormány terveiben, sőt, a berlini napilap megkeresésére markánsan fogalmaztak:
Az öngerjesztett költségvetési lyukakat betömik ugyan, ám a szövetségi kormány politikájának áldozatai maguk a német lakosok, akik már eleve a legmagasabb repülőjegyárakat fizetik a kontinensen. Az ország gazdasága is az egyik legrosszabb teljesítményt nyújtja Európában
– emlékeztetett a légitársaság németországi főnöke, Stephan Erler.
A politikai pártok is bírálják a terveket.
Ahelyett, hogy először megadóztatnák azokat, akik magánrepülőgépekkel repülnek körbe a világban, a közlekedési lámpás koalíció azokat sújtja, akik keményen dolgoznak, hogy a családjukkal évente egyszer nyaralni mehessenek – jelentette ki Dietmar Bartsch korábbi baloldali frakcióvezető.
Mivel még a Bundestagnak és a Bundesratnak is meg kell állapodnia az intézkedésről, az iparágon belül irreálisnak tartják, hogy már az új év első negyedévében életbe lépne a megszorítás.
Berezelt a kormány a traktoroktól?
Mindenesetre a szövetségi kormány jelenleg is dolgozik a további megtakarítási döntések végrehajtásán, mert érzékelik, hogy a lakosság türelmes véges.
A Bild információi szerint például kompromisszum van kialakulóban a mezőgazdasági dízelolaj visszatérítését illetően, amely összefügghet azzal, hogy a hét elején gazdálkodók ezrei tüntettek Berlinben a kormány lemondásáért.
Ugyanis az agrárium szereplői is felháborodtak az új megszorítások miatt, és kilátásba helyezték, hogy januárban még nagyobb megmozdulások jönnek, ha a kabinet nem lép azoktól vissza. Az adókedvezmények megvonásáról szóló dízelvita miatt megingott Cem Özdemir (zöldek) agrárminiszter széke is, aki inkább a gazdák oldalára állt.
Dirk Wiese, az SPD parlamenti frakcióvezető-helyettese most azt jelezte, hogy a legfeljebb 100 hektáros kisvállalkozások számára keresik a megoldást. Eszerint a jövőbeni adóvisszatérítéseket évi literszámban maximalizálhatják, hogy ne menjen tönkre több ezer családi farm és vidéki termelő.