A CDU/CSU pártszövetség, azaz a német Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió nyert a hesseni és bajorországi tartományi választásokon vasárnap, amelyen a jobboldali AfD és a Szabad Választók is megerősödtek, míg a Németországot szövetségi szinten kormányzó, jelzőlámpás koalíció liberális, demokrata pártjai (SPD, FDP, Zöldek) egyaránt leszerepeltek.

Hessenben összesen tizenkét százalékpontot veszített 2018-as szavazataiból a kancellárpárt, míg Bajorországban tízet. 

Ez már nem vicc, hanem katasztrófa. Olaf Scholz ország nélküli kancellár vasárnap óta

– jegyzik meg a hétfői német sajtóban. Kiemelik, hogy a választók már nem fogadják el, hogy Németország az infláció tekintetében a csúcson, a növekedésben pedig a legalján van, mert ez veszélyezteti az ország jólétét.

A parlamenti választások másnapján elemzők és politikusok értékelik az eredményeket. A németeket immár az izgatja, hogy a berlini kancellárián miként csapódik le a lámpás pártok nyilvánvaló kudarca. 

Elegük van az illegális bevándorlókból

Főként annak tükrében, hogy a koalíciós partnerek mellett Olaf Scholz szociáldemokrata pártja (SPD) is történelminek nevezett vereséget szenvedett el Hessenben, mégpedig rekordszinten kevés szavazattal. Ráadásul belügyminisztere, Nancy Faeser (SPD) csúfosan alulmaradt a CDU kormányfőjével, Boris Rheinnel szemben: a tárcavezető nem, hogy miniszterelnök nem lesz, a választókerületében is csak a harmadik helyet sikerült megszereznie a tartományban. 

Ennek fő oka a szakértők szerint az, hogy a közvéleménykutatások szerint a tartományi szavazáson az emberek ítélkeztek a Scholz-kabinet migrációs politikája fölött, amely mostanra elrettenti a németeket az országba irányuló, több önkormányzat számára kezelhetetlenné vált bevándorlás, és a nyomában járó attrocitások miatt. A polgárok többsége olyan politikát szeretne, amely észrevehetően csökkenti az illegális bevándorlók számát az országban.

Tragikus fintora a sorsnak, hogy az egész világot sokkoló, Izrael elleni terrortámadások palesztinbarát szimpatizánsai, a bevándorlók zsidóellenes csoportjai szombat este Bécs mellett Berlinben is örömünneplést tartottak, amely megdöbbentette a lakosságot, beleértve a politikusokat is.    

Előrehozott választásokat is emlegetnek

A vasárnapi választásokon rosszul szerepelt a szabaddemokrata FDP is, amely Hessenben 2,5 százalékpontot veszített a 2018-as választásokhoz képest, Bajorországban pedig 2,1 százalékpontot, és kiesett a parlamentből.

Ezek az eredmények márpedig sokak szerint jelzésértékűek a jelzőlámpás koalíciónak, hogy sürgősen irányt kell váltania a migrációs politikájában és a recessziós válság felé sodródó német gazdaság vitatott témáiban. A sajtóban felidézik azt is, hogy hasonló helyzetben Olaf Scholz szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder a 2005-ös észak-rajna-vesztfáliai választás után egy évvel előre hozta a szövetségi választást.  Kérdés tehát, hogy meddig bírja a 2021 óta 15 százalékos népszerűségvesztést elszenvedő jelzőlámpás koalíció a fokozódó feszültségeket? 

Kieresztette körmét a bajor oroszlán

Tény, hogy a konzervatív-keresztény jobboldali pártok erősödnek Németországban.  „A bajor oroszlán a közlekedési lámpák mumusa” – viccelődött Friedrich Merz, a CDU elnöke péntek esti videóüzenetében a CSU választási kampányának müncheni záróeseményén. A prognózisa bevált, mivel pártszövetségük elsöprő sikert aratott mindkét déli tartományban, kiszorítva a parlamentből Hessenben a baloldalt, a bajoroknál pedig a liberálisokat. 

A megnövekedett önbizalom ellenére a két tartományban elért eredmény szövetségi szinten nem fog automatikusan nagyobb egységet és így nagyobb befolyást biztosítani a CDU/CSU számára – hívta fel a figyelmet a Die Welt.

Hessen: Kiszorult a baloldal, halványult a jelzőlámpa fénye

Az SPD bukást szenvedett a hesseni választásokon, az előzetes végeredmény szerint a szociáldemokraták 15,1 százalékot kaptak (ez 2018-hoz képest -4,7 százalék), és nem szereztek közvetlen mandátumot. A Boris Rhein kormányfő vezette CDU diadalt ünnepel: a kereszténydemokraták 34,6 százalékával jelentős javulást értek el a 2018-as választásokhoz képest (+7,6 százalék). Koalíciós partnereik, a Zöldek viszont nem tudtak építeni öt évvel ezelőtti eredményükre, ezúttal 14,8 százalékot értek el (-5 százalék). A CDU mellett az AfD a választások nagy nyertese, részesedése 5,3 ponttal 18,4 százalékra nőtt. Az FDP 5 százalékkal éppen, hogy bejutott a wiesbadeni tartományi parlamentbe (-2,5 százalék), míg a 3,1 százalékot szerzett baloldal (-3,2 százalék) kiesett. Az új, 133 fős tartományi parlamentben a mandátumok a következőképp oszlanak el: CDU 52, AfD 28, SPD 23, Zöldek 22 és FDP 8 mandátum. Az előző, 2008-as államfőválasztáson a szociáldemokraták 10, a CDU 40, a Zöldek 5 közvetlen mandátumot szereztek.

Befeszültek a liberálisok, átgondolják a koalíciót

Bajorországban a lakosok mindössze három százaléka választotta a liberálisokat, akik Hessenben öt százalékot szereztek. A bukásnak titulált eredményekre az FDP vezető politikusai már követelik a felelősségre vonást. 

Ez így nem mehet tovább! – fakadt ki Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke a választás estéjén, aki szerint egyértelmű jelzést kaptak, hogy Berlinben végre abba az irányba kell fordulni, ami az embereket megmozgatja. A párt főtitkára, Bijan Djir-Sarai szerint ez azt jelenti, hogy megoldásokat kell találniuk a koalícióban a gazdaságra és a migráció megakérdésére – idézi a Bild. 

A főtitkár emellett egy olyan figyelemre méltó kijelentést is tett a szövetségi kormányról, miszerint elemzik, hogy a megoldandó kérdésekben melyikről tudnak közös megegyezésre jutni, vagy egyáltalán sikerül-e közös megegyezésre jutni. 

A napilap szerint ezzel a lámpás koalíció szabaddemokrata tagjainak nevében Djir-Sarai megkérdőjelezte Olaf Scholz kormányának további létét.

Ugyanis, ha a kormányon belül nincs közös felfogás a gazdaságról és a migrációról, az szerinte egyenértékű lenne a koalíció kiütésével, ezért az FDP most ragaszkodik a kormányon belüli alapvető vitához. 

Malomkő a partnerek nyakában, közel a szakadék

A múltban a kormánypártok többször is vitába szálltak egymással. Látványos összetűzés volt például a Zöldek és az FDP között a fűtési törvény vitájakor, a liberálisok pedig a kancellár pártjával vesztek össze az alapvető gyermekjóléti kérdésekben. 

A közlekedési lámpás koalíció malomkőként lóg a nyakunkban, és egyre beljebb sodor minket a szakadékba

– fogalmazott Frank Schäffler, az FDP energetikai szakértője a vasárnapi választás estéjén, amelyet földrengésnek minősített, és ezért a berlini szövetségi kormányt okolta. 

A türingiai FDP állam vezetője, Thomas Kemmerich is megkérdőjelezte a közlekedési lámpás kormány további fennmaradását. Szavai szerint nincs mit cukrozni, a tartományi választásokon az emberek csalódottsága mutatkozott meg. Hozzátette: nem lehet államot koalícióban kormányozni egy olyan túlkapó párttal, mint a Zöldek.

Bajorország: kizárt a közös kormányzás a Zöldekkel

Markus Söder miniszterelnök CSU-ja tarolt a bajorországi állami választásokon a szavazatok számában 2018-hoz képest ostyavékony veszteségekkel. A hivatalos végeredmény szerint a párt 37 százalékot ért el, 0,2 százalékkal kevesebbet, mint öt éve. A zöldek az elért 14,4 százalékkal jelentősen rontottak, míg a Szabad Választók a korábbi 11,6-ról 15,8 százalékra növekedtek, amivel ők lettek a második legerősebb párt a bajoroknál. Az AfD szintén nagyot nőtt 14,6 százalékkal, míg az SPD csak a szavazók 8,4 százalékát tudta meggyőzni. Az FDP-nek 3 százalékkal nem sikerült újra bejutnia a parlamentbe, így Bajorországban a CSU és a Szabad Választók folytathatják a kormányszövetségüket. Megerősítette ezt a választás éjszakáján Söder is, aki meghirdette a „burzsoá kormányt”, egyúttal ismét kizárta az esetleges koalíciós együttműködést a Zöldekkel, akik szerinte nem bizonyítottak Berlinben sem.