Miután felrobbantották a Dnyeper zsilipjét Nova Kahovkánál, és a mögötte lévő víztározóban a Balaton vízmennyiségének tízszerese van, ellentmondásos hírek érkeznek arról, hogy veszélyben van-e Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai, amelynek hűtését a víztározóból oldják meg.
A történtek tisztázása érdekében a Napi.hu megkérdezte Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanárát.
Felrobbantották a Dnyeper védművét Nova Kahovkánál. Mit lehet pontosan tudni most a történtekről?
Korábban is érte már támadás ezt a területet, amikor az orosz erők Herszon városát megszállva tartották, ugyanis ezen a gáton át futott az ellátást biztosító közúti és vasúti útvonalak egy része. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy eddig ilyen típusú sérülés nem érte a gátrendszert. Márpedig most orosz hírforrások szerint a védmű 28 kapujából 11 megsérült, és az előzetes vélemények szerint nem a teljes víztározót fenyegeti a kiürülés veszélye, hanem a tározó vízszint-csökkenése várható. Vagyis nem teljesen sérült meg a gát, csak részlegesen, és innentől kezdve ez a tény fontos kérdéseket vet fel.
Miféle kérdések ezek, egyáltalán ukrán vagy orosz kézen van ez a terület?
A folyó azon a területen 500-600 méter széles, egyik partján az ukránok vannak, a másikon az oroszok. Azt kellene először pontosan tudnunk, hogy hol történt a robbanás, amit viszont nehéz megállapítani, de az első kérdés, ami felmerül a szakértőben, az, hogy mindez milyen céllal történhetett. Ha ugyanis a teljes gátat lerombolták volna, az nagyon súlyos fenyegetést jelentett volna az oroszok számára, egyrészt az atomerőmű vízellátása, másrészt a Krím-félsziget vízellátása szempontjából. Jelen információk szerint azonban egyik esetről sincs szó, mindössze annyi következménye van a robbanásnak, hogy a Dnyeper vízszintje várhatóan mintegy két méterrel meg fog emelkedni a tározótól délre eső területeken, ami egyrészt érinti Herszon városát, másrészt azt a rengeteg kicsi szigetet, amelyekre az ukrán erők az elmúlt hetekben beszivárogtak az orosz tüzérségi csapások ellenére. Tehát az látszik, hogy ez inkább egy orosz támadás lehetett, hiszen az ukrán erők gyakorlatilag menekülőre fogták, és az összes olyan területet kiürítették, amit fenyeget az elárasztás, miközben az oroszok számára kiemelten fontos területeket egyelőre nem fenyegeti veszély.
A robbantás tüzérségi eszközökkel történhetett, vagy a gáton elhelyezett robbanóanyagokkal?
Mindenképpen nagyobb robbantás volt, mint amilyet egy hagyományos tüzérségi csapással el lehet érni, hiszen a felvételeken látható, hogy a gátnak jelentős része megsemmisült. Illetve azt is érdemes tisztázni, hogy a rendelkezésre álló fekete-fehér felvételek egy része valójában egy korábbi, tervezett robbantást dokumentál, amiben a gátnak egy korábbi részét robbantották fel szándékosan. Vagyis fontos felhívni a figyelmet, hogy van egy csomó olyan felvétel, ami nem a mostani robbanást mutatja. Általában a színes, kézi kamerával készült fotók tűnnek most hitelesnek és aktuálisnak.
Mit jelent ez a hír a háború kimenetele szempontjából?
Ez most egy olyan megoldásnak tűnik, ami megakadályozza az ukránok erőfeszítését, hogy elvonják az orosz erőket a fő támadás irányából, ugyanis az ukránok hónapok óta próbálnak átkelni ott a Dnyeper folyón, ám erre most újabb hónapokig nem lesz lehetőségük.
Nukleáris katasztrófa fenyeget az eset miatt?
Nem valószínű. Ugyanis az erőmű rendelkezik a vízhiány enyhítésére szolgáló tartalék tározókkal, illetve, mivel nem váratlan háborús helyzetről van szó, szükség esetén le is tudják állítani a reaktorokat, ami anyagi károkkal járna ugyan, de katasztrófával semmiképpen nem.