Olybá tűnik, a korábbi hírekkel szemben Észak-Korea nagyságrendekkel, tízszer több, akár 100 ezer katonát is telepíthet az orosz-ukrán háború harcmezejére, ha a Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun közötti szövetség tovább mélyül – derült ki a G20-csoport friss elemzéséből. A Bloomberg összefoglalója szerint a nevük elhallgatását kérő elemzők azzal számolnak, ez a lépés nem egyetlen bevetéssel történik, hanem folyamatosan, csoportokra bontva érkeznek majd újabb és újabb észak-koreai csapatok.
Hasonlóan értékelte a helyzetet Ukrajna dél-koreai nagykövete is, aki a hónap elején a VOA-nak adott interjújában kijelentette, Kijev legfeljebb 15 ezer észak-koreai katonára számít, akik az orosz Kurszk régióban, illetve Kelet-Ukrajna megszállt területein harcolnak, pár havonta váltva egymást.
Egy az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló személy úgy érvelt: logikus az észak-koreai fél veszteségeinek folytonos pótlására szolgáló mechanizmus, máskülönben a kontingens gyorsan eltűnne a csatákban, elveszítené harci értékét. A névtelenül nyilatkozó személy hozzátette, a körülbelüli százezres adat is azt tükrözi, hogy
Putyin hosszú ideig tervezi még folytatni a harcokat Ukrajnában.
Az áhított béke reménye tehát még távolabb került.
Ismert, komoly riadalmat keltett Kijev nyugati szövetségeseiben, amikor Kim úgy döntött, észak-koreai csapatokat küld Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúba. A nyugati hatalmak egyetértést mutatnak azt tekintve, hogy ez a lépés tovább súlyosbítja Európa 1945 óta legnagyobb katonai konfliktusát. A Putyin és Kim közti együttműködés elmélyülése szerintük hatással lehet a biztonsági egyensúlyra az indo-csendes-óceáni térségben, ahol az Egyesült Államok és Kína között egyre erősödik a rivalizálás.
A német kancellár szerint is súlyos eszkalációval járhat az észak-koreaiak bevetése
Az aggasztó kérdéskört több szövetséges állam is felveti majd a G20-ak e heti brazíliai csúcstalálkozóján, köztük Olaf Scholz német kancellár is, amikor találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel – jelentette korábban a Bloomberg. Arról pedig lapunk is hírt adott, hogy Scholz pénteken egy Putyinnal lebonyolított váratlan telefonhívás közepette kifejtette,
az észak-koreai csapatok bevetése az ukrán fronton a háború súlyos eszkalációját, kiterjesztését eredményezi.
Németország kormányválsággal szembenéző vezetője emellett a tárgyalások megindítását sürgette az igazságos és tartós béke eléréséért.
Német tisztségviselők úgy tartják, Scholz a keddi riói találkozójukon rábírná a kínai elnököt, hogy használja fel Oroszországra és Észak-Koreára gyakorolt befolyását, hogy elkerülje a háború további eszkalálódását.
Az észak-koreaiak bevetése azt mutatja, hogy a háború globalizálódik, ezért Scholznak és Hszinek meg kell vitatnia a konfliktusnak ezt az új dimenzióját
– vélték a tisztviselők.
A múlt héten Mark Rutte NATO-főtitkár Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel közös brüsszeli sajtótájékoztatóján szintén kijelentette, az észak-koreai haderő bevetése Ukrajnában további fenyegetést jelent, s növeli annak esélyét, hogy Putyin még több kárt okoz. A katonai szövetség vezetője hozzáfűzte, ez nemcsak a NATO európai oldalára nézve tartogat veszélyt, hanem az amerikai szárazföldre, Dél-Koreára és Japánra is.
A vámháborúra készülő Kínán most a világ szeme?
Hszi Csin-ping volt eddig Putyin és Kim legnagyobb jótevője, mindkét ország vezetőjét partnernek tekinti az Egyesült Államok dominálta világrend elleni küzdelemben. Kína vezetése azonban nyilvánosan hallgatott az észak-koreai csapatok Oroszországba küldése kapcsán – ez pedig annak lehet a jele, hogy a kínai elnök elégedetlen a megállapodással.
A Kim és Putyin közti partnerség azzal a kockázattal járhat, hogy gazdasági nyomás nehezedik Pekingre, továbbá Hszinek arra is fel kell készülnie, hogy a Donald Trump megválasztott amerikai elnök által fenyegetésként belengetett kínai vámok fennakadásokat okozhatnak. Trump győzelmének hírére ugyanis nyílegyenesen indult el a lejtőn a részvénypiacok és a kínai jüan jegyzése.
Kína „nem engedi, hogy konfliktusok és zűrzavarok történjenek a Koreai-félszigeten”, és „nem fogja tétlenül nézni, ha stratégiai biztonsága és alapvető érdekei veszélyben forognak”
– szögezte le Kína első embere, amikor Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalást szombaton Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján.
Az USA rábólintott az ukrán kérésre, az orosz külügy „harmadik világháborúra” figyelmeztet
Ahogy azt az Economx is megírta, Észak-Korea eddig legkevesebb tízezer katonát küldött Putyin hadserege mellé Kurszk régióba, s már az első veszteségekről is röppentek fel hírek. A katonai támogatásért cserébe Oroszország pénzt, valamint rizst ad, és segíti Észak-Koreát képességeinek növelésében.
Dél-Korea nagy esélyt lát arra, hogy északi szomszédja csúcstechnológiás fegyvereket fog kérni Oroszországtól – ideértve a taktikai nukleáris fegyverek, az interkontinentális ballisztikus rakéták, a felderítő műholdak és ballisztikus rakétával felszerelt tengeralattjárók technológiáját.
A fegyverszállítás viszont visszafelé is működik, csak épp a mennyiségen van a hangsúly:
Észak-Korea a katonákon túl több millió tüzérségi lőszert és egyéb fegyvereket küldött az orosz fél számára. Ezenfelül a Financial Times a héten ukrán hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy Phenjan is szállított Moszkvának nagy hatótávolságú rakéta- és tüzérségi rendszereket.
Eközben a Volodimir Zelenszkij vezette Ukrajna hónapok óta kéri szövetségeseitől nyugati nagy hatótávolságú fegyverek használatát katonai célpontok ellen Oroszország mélyebb területein, ellensúlyozandó Putyinék támadásait, melyek a megtámadott ország energetikai infrastruktúráját is sújtják. Zelenszkij egyébként már maga is azt vallja, a háborúnak jövőre tárgyalásokkal, nem pedig katonai erővel kell véget vetni.
Friss hír, hogy Joe Biden végül jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzettel. Ám ez nem általános: kizárólag a kurszki régióban engedélyezett nagy hatótávolságú rakétacsapásokat, tehát csak ott, ahol észak-koreai csapatok állomásoznak. Az inkumbens elnök hirtelen megadott engedélye épp az észak-koreaiak tömeges bevetésére adott reakció.
Bár erre válaszul az orosz diplomácia „új feszültségspirált” és „harmadik világháborút” emleget a BBC szerint, egyelőre az inflációtól is szorongatott Putyin nem szólalt meg a fejleményekkel kapcsolatban.