Az orosz nukleáris doktrína felülvizsgálatát jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, hangsúlyozva, hogy immár

bármely nem nukleáris hatalomnak minősülő ország nukleáris hatalom támogatásával végrehajtott hagyományos támadása az országa elleni közös támadásnak minősül

Kapcsolódó

– idézi az államfőt a Euronews.

Putyin arra nem tért ki bejelentésében, hogy a módosított dokumentum előirányoz-e nukleáris választ egy ilyen támadásra. Kissé homályosan, feltételes módban fogalmazva azt mondta, Oroszország atomfegyvereket vethet be válaszul egy olyan hagyományos támadásra, amely „kritikus fenyegetést jelent a szuverenitásunkra”.

A szakértő szerint nem véletlen a homályos fogalmazásmód.

Valójában nagyon kevés dolog változhat ezzel a módosítással, ez a lépés ismét inkább a PR-fogás és pszichológiai hadviselés részének tekinthető

– nyilatkozta az Economxnak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.

Üzenet belföldre és külföldre

Az Oroszország-szakértő rámutatott, Putyin úgy fogalmazott, hogy innentől kezdve amennyiben hagyományos támadás fenyegeti „Oroszország létét”, akkor erre a Kreml válaszolhat atomfegyverrel. Ez azonban értelmezési kérdéseket is felvet:

„Az orosz alkotmány szerint az Ukrajnától – egyébként illegálisan – elcsatolt területek Oroszországhoz tartoznak – még akkor is, ha a világ jelentős része szerint nem így van. Ezeket a területeket Ukrajna már régóta támadja konvencionális fegyverekkel – az orosz jogrend szerint orosz területeket. Ez a tényállás tehát a Kreml értelmezésében már eddig is megvalósult. Ha ezt így akarta volna értelmezni, eddig is megtehette volna” – magyarázta a szakértő.

Valószínűsíthető tehát, hogy a háttérben inkább az húzódik, hogy az elmúlt időszakban több lett az ukrán dróntámadás orosz belterületeken, valamint megvalósult a kurszki ukrán betörés is. Ezt pedig az orosz lakosság már közvetlen fenyegetettségnek érezheti, amire Putyinnak válaszolnia kell.

Ukrán katonák 2024. szeptember 11-én Sudzsában, Kurszk régióban
Ukrán katonák 2024. szeptember 11-én Sudzsában, Kurszk régióban
Kép: Global Images Ukraine / Getty Images / Oleg Palchyk

Az orosz államfő úgy határozott, hogy az erőskezű vezető pozícióját mutatva nyugtatja meg az oroszokat, az általa elmondottak mögött azonban nem húzódik semmiféle újdonság.

„Az orosz elnök által belengetett kemény válasz valójában már korábban is megléphető lett volna. 2020-ban ugyanis egy elnöki rendelettel már változtatott a doktrínán annyit, hogy atomfegyver használatát kilátásba helyezte hagyományos fegyverekkel történő támadás esetén is”

– mondta Takácsy Dorka. „Ez tehát részben csak a belföldnek szól, jelezve, hogy itt van az erőskezű vezető, aki kemény választ ad a fenyegetésre.”

Jelzés azonban ez természetesen külföld felé is. „Azzal zsarolja Putyin a nyugati hatalmakat, hogy amennyiben folytatják Ukrajna támogatását, kilátásba helyezi az eszkalációt. Felvázolt egy vörös vonalat, ez azonban már számtalanszor megtörtént az elmúlt két évben – hol ő tette ezt meg, hol kiszervezte ezt a feladatot Dmitrij Medvegyevnek, a Biztonsági Tanács alelnökének. Ha egyébként megnézzük, hogy ezek a vörös vonalak hol húzódtak az elmúlt hónapokban, években, azt látjuk, hogy nagyon sokat mozogtak már. Az eszkaláció egyfajta furkósbotként, fenyegetésként megjelenik, de végül nem valósul meg.”

Kína is felemelte a mutatóujját

Még Putyin szövetségese, Hszi Csin-ping kínai elnök is nyugalomra intette nukleáris fenyegetései kapcsán az orosz államfőt. A szakértő hangsúlyozta, a kínai reakciónak „van egy kifelé kommunikált értéke”. Nem érdeke persze az sem Kínának, hogy egy szomszédos ország atomfegyverhez nyúljon. A kínai elnök felszólalása az ügyben mégis elsősorban a külvilágnak szól.

Kínának nyilvánvalóan nagyon előnyös az, hogy Oroszország a nyugati partnerekről sok szempontból kénytelen volt leválni gazdaságilag. Kína most a valós értéküknél sokkal olcsóbban jut hozzá nyersanyagokhoz, kínai szempontból előnyös üzleti megállapodások születnek Oroszországgal. Kína ugyanakkor a nyugati államokat sem idegenítheti el magától, hiszen ezek számára összességében sokkal többet hoznak a konyhára kereskedelmi szempontból, mint Oroszország. Tehát mikor Hszi Csin-ping megfontoltságra szólítja fel Putyint a nukleáris fenyegetései kapcsán, az egyértelműen a nyugati partnereknek szól

– mondta Takácsy Dorka.