Teljes egyetértésben mondhatjuk, hogy addig kell az ukránokat támogatni, amíg szükséges – szögezte le Stéphane Séjourné francia külügyminiszter első berlini látogatásán tartott sajtótájékoztatóján.
Ez azt jelenti, hogy európai szinten kell megszervezni az értékeink és az érdekeink alapján egyeztetett kezdeményezéseket
– tette hozzá a miniszter, aki előző nap Kijevben járt, de további részleteket nem közölt.
A német külügyminiszter hasonlóan foglalt állást, mondván, hogy addig kell Ukrajna oldalán állni, ameddig csak szükséges, ameddig Oroszország ki nem vonul az ukrán területről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll meg ebben a háborúban, nem akar megállni
– mondta Annalena Baerbock.
A két miniszter nyilatkozata akkor hangzott el, amikor Kijev aggódik, hogy európai és amerikai szövetségesei egyre inkább haboznak az orosz invázió elleni harchoz történő segítségnyújtást illetően. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt hetekben igyekezett újból mozgósítani a szövetségeseit.
Partnereink habozásai az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi és katonai segítség kapcsán csak növeli időnként Oroszország bátorságát és erejét
– jelentette ki az ukrán elnök január 14-én Vilniusban.
Közben a svájci külügyminiszter kijelentette, Kínát be kell vonni az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború befejezésére irányuló erőfeszítésekbe.
Ignazio Cassis Davosban, a Kijev által előterjesztett béketervvel foglalkozó nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóján beszélt erről. Kína ugyanakkor nem képviseltette magát a megbeszélésen.
Kína jelentős szerepet játszik. Meg kell találnunk a módját, hogy bevonjuk ebbe a munkába
– jelentette ki Cassis. Az ukrán népnek sürgősen szüksége van a békére. Mindent meg kell tennünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak – hangoztatta Cassis, hozzátéve: Oroszország és Ukrajna egyelőre nem hajlandó engedményeket tenni egymásnak. Kiemelte, hogy több ország is, amely párbeszédet folytat Oroszországgal, mint például Brazília, India és Dél-Afrika részt vett a davosi találkozón, így fontos szerepet játszhatnak majd a rendezésben.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője - aki szintén ott volt Davosban - a Telegramon arról számolt be, hogy a Kijev által kezdeményezett rendezvényen 81 ország és nemzetközi szervezet képviselője vett részt, több, mint a harmadik, Máltában tartott találkozón.
Kiemelte, hogy számos olyan ázsiai, afrikai és dél-amerikai ország is képviseltette magát a mostani találkozón, amely korábban nem vett részt a folyamatban. Az ukrán politikus rámutatott arra, hogy
az ukrán védelmi erők két év alatt visszavették az Oroszország által megszállt terület több mint 50 százalékát, és Ukrajna szerény saját haditengerészeti erejével megsemmisítette az orosz fekete-tengeri flotta potenciáljának ötödét, biztonságossá téve ezáltal a fekete-tengeri hajózást.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter egy olyan nemzetközi munkacsoport létrehozását javasolta az értekezleten, amely az orosz megszálló erők Ukrajnából való kivonásával foglalkozik.
A találkozón bemutattuk az ukrán elnök béketervének 6. pontját: az orosz csapatok kivonását Ukrajna területéről
– írta a Facebookon. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna szuverenitásának és területi épségének helyreállításáról nem lehet beszélni az orosz csapatok és terrorszervezetek teljes kivonása és leszerelése nélkül. Javasolta ezért egy védelmi miniszteri és nemzetbiztonsági tanácsadói szintű nemzetközi munkacsoport létrehozását a csapatkivonási mechanizmus közös kidolgozására.