Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke a közelmúltban még arról ábrándozhatott, hogy ő lesz a következő francia miniszterelnök. Az előrehozott parlamenti választás második fordulója azonban egyértelművé tette, egyelőre jegelnie kell ezt az álmát.

Helyette be kell érnie azzal, hogy a frissen alakult európai parlamenti frakció, a Patrióták Európáért elnöke lehet. A patrióták „reményt jelentenek az európai nemzetek több tízmillió polgára számára, akiknek fontos az identitásuk, a szuverenitásuk és a szabadságuk. Hazafias lelkületű erőkként fogunk össze azért, hogy visszavegyük intézményeinket, és az irányelveket a nemzeteink és népeink szolgálatába állítsuk” – idézi a Politico a francia politikust.

A szakértő szerint azonban ezek jó eséllyel maradnak pusztán üres szavak, nem valószínű, hogy a pártcsalád 84 képviselője túl nagy befolyást szerezzen a közeljövőben az Európai Parlamentben (EP).

Ha a Patriótákat a többséget adó nagykoalíció nem hajlandó bevonni a döntésekbe, akkor nem lesz érdemi befolyásuk az európai parlamenti döntésekre. Ennek ékes példája lehet, hogy ugyan a Patrióták megkaphatnák az EP egyik alelnöki székét a 14-ből, de ezt vélhetően megakadályozza a parlamenti többség

– nyilatkozta az Economxnak Berkes Rudolf, a Political Capital politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet elemzője.

Hozzátette, „a Patrióták akkor értékelődhetnek fel, ha Orbán Viktoron kívül további miniszterelnököket is fel tudnának mutatni Európai Tanácsban és az Európai Unió Tanácsában. A legnagyobb esélye erre az FPÖ-nek lehet az Ausztriában szeptemberben esedékes választás után, de jövőre Csehország is választ.”

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelen állás szerint 27 százalékos támogatottsággal áll a közvélemény-kutatási adatok alapján a népszerűségi toplista élén Ausztriában. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) 24 százalékkal a második, Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) pedig 21 százalékkal a harmadik. Csehországban pedig szintén a Patrióták Európáért frakcióhoz sorolható Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) a legnépszerűbb.

A magyar kormányfő összességében elégedett lehet

Az EP-választás megint nem úgy alakult, ahogy Orbán Viktor várta – mutatott rá a szakértő. Szerinte azonban a soros elnökség kezdetéhez időzített nemzetközi politikai offenzíva eddig eredményesnek látszik – belpolitikai szempontból legalábbis.

„Miután Brüsszel elfoglalása meghiúsult, a Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója pedig kikosarazta – miközben fő politikai ellenfele, Magyar Péter könnyed léptekkel vonult be a legerősebb frakcióba, az Európai Néppártba –, Orbán saját frakciót alapított – látszólag”

– mondta. Leszögezte, „a július 8-án, rögtön az EP harmadik legnagyobb frakciójaként megalakult új csoport valóban siker Orbán számára, hiszen a Fidesz egy potens európai pártokat felvonultató csoport második legnagyobb erejévé vált. Bár a csoport alapkövét Herbert Kickllel és Andrej Babissal közösen tette le Orbán, az nem jöhetett volna létre egy Marine Le Pennel történt előzetes megegyezés nélkül.”

Pusztán szélsőjobboldali rebranding szemtanúi lehetünk

A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) frakció gyakorlatilag egy tűzfallal körülvett pártcsaláddá vált az Európai Parlamentben. Ennek az orvoslására született a Patrióták Európáért Berkes Rudolf szerint.

Az új frakció lényegében az eddigi ID újrabrandelése, amit a német AfD kiebrudalása mellett megkönnyít a Fidesz és a cseh ANO részvétele. A cél egyrészt levakarni az ID-re ráégett vállalhatatlan, szélsőséges és toxikus bélyeget, kitörni az ID-vel szemben kialakított politikai karanténból, másrészt potens miniszter- és államelnököket adó csoportként befolyást és beleszólást kivívni az európai színtéren. A Patrióták ugyanakkor várhatóan tovább viszik majd az ID oroszbarát irányultságát, amelyet békenarratívába csomagolnak majd

– fogalmazott.