A japán atomenergia-felügyelet szerdán feloldotta a Kashiwazaki-Kariwa atomerőmű működési tilalmát. Ezzel már csak a helyi engedélyek szükségesek az újraindításhoz. A világ legnagyobb elektromos teljesítményű atomerőműve 2012 óta nem üzemel, miután az egy évvel korábbi fukusimai katasztrófa miatt japán összes nukleáris erőművét leállították.

Közben Donald Trump amerikai elnök nem ünnepelhette sokáig, hogy elvonultak a feje felett gyülekező coloradói fellegek. Jelen állás szerint ugyanis a coloradói előválasztási szavazólapon szerepelhet a neve, Maine állam demokrata párti vezető tisztviselője viszont kizárta őt a választási indulásból.

Kapcsolódó

A héten több ezren tiltakoztak Buenos Aires utcáin Javier Milei ultraliberális argentin elnök szociális juttatásokat visszavágó rendelete ellen. A láncfűrésszel kampányoló reformer egy olyan országban akar gazdasági sokkterápiát végrehajtani, ahol a lakosság 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.

Régiós ügyek

Ausztria visszavonta a vétóját, ennek köszönhetően pedig 2024-től

Románia és Bulgária a légi és vízi közlekedésben csatlakozik a schengeni egyezményhez.

A felvételét kérő két ország reméli, hogy a következő évben a szárazföldi forgalomról is sikerül megállapodniuk.

Már régóta napirenden van Románia és Bulgária schengeni egyezményhez való csatlakozásának kérdése. Az uniós belügyminiszterek múlt év végi ülésén az osztrák kabinet képviselője ellenezte a schengeni övezet kiterjesztését. A kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) azzal indokolta a vétót, hogy az európai fegyver, kábítószer és emberkereskedelem fő útvonalán elhelyezkedő Romániában és Bulgáriában egyaránt túl magas az illegális migráció kockázata.

Bartlomiej Sienkiewicz lengyel kulturális és örökségvédelmi miniszter a közmédia felszámolásáról döntött – ezt az X közösségi felületen jelentette be szerdán. A közelmúltban beiktatott, Donald Tusk vezette kormány korábban már jelezte, jelen működési formájában nem kívánják finanszírozni a lengyel közmédiát.

Összeállt az uniós B-terv Ukrajna támogatására

Varsóban nem kizárólag a közmédiához köthető személyek körében alakult ki pánikhangulat. Több fotó és videó is nyilvánosságra került arról, ahogy ukrán férfiak tömegei állnak sorban egy varsói bevásárlóközpont bevándorlási irodájánál, ahol többek között az útlevéllel kapcsolatos ügyeket lehet intézni.

A tömeg és a hirtelen varsói pánik annak köszönhető, hogy az ukrán kormány a héten benyújtotta a parlamentnek a törvénytervezetet, amelynek értelmében a jövő évtől mozgósítanák a külföldön élő ukrán állampolgárokat is. Éppen ezért a varsói ukránok most új, tíz évig is érvényes útleveleket kezdtek el maguknak kiállíttatni, attól tartva, hogy az új ukrán mozgósítási törvény alól kitérők, azaz a hadkötelezettséget kikerülők nem tudják majd okmányaikat megújítani.

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök hétfőn Szentpéterváron tett látogatást, és arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – legalábbis szerinte – lassan kezdi belátni a politikai konfliktusrendezés szükségességét. Kijelentette, itt a lehetőség, hogy 2024-ben megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra.

Szorosabban együtt fogunk működni a kijevi vezetéssel, hogy megértsék, ez az egyetlen esélyük. Ha nem élnek vele, akkor teljes összeomlás lesz

– mondta Lukasenka.

A belarusz államfő szavaival vélhetően nem értenek egyet az Európai Unió tagállamainak vezetői. 26 tagállam ugyanis kidolgozott egy 20 milliárd eurós támogatási alternatívát, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök megvétózta az EU Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagját. Abban bíznak, hogy a B-tervet már a magyar kormányfő sem tudja megkerülni.

A Kreml figyelmét az elnöki címre pályázók kötötték le

A tajvani gazdasági minisztérium közölte, hogy újabb szankciókat vet ki Oroszországra és Belaruszra, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a tajvani csúcstechnológia katonai célú felhasználását.

A tajvani társadalom kifejezetten szimpatizál az ukránokkal, miután a nyugati szankciókat követően egyre szorosabbá válik a szigetországot fenyegető Peking és Moszkva gazdasági kapcsolata, a kétoldalú kereskedelem mértéke meghaladta a 200 milliárd dollárt, idén decemberben pedig a stratégiai koordináció szintjének javításában is megállapodott a két nagyhatalom hadserege.

A héten újabb furcsa haláleset is történt Oroszországban: a háza előtt holtan találták Tobolszkban Vlagyimir Putyin pártjának helyi képviselőjét, Vlagyimir Egorovot. A ház harmadik emeletéről eshetett ki, de az előzetes vizsgálatok nem találtak bűncselekményre utaló nyomokat. A helyi duma annyit közölt a férfi halálával kapcsolatban, hogy baleset okozta.

Jekatyerina Duntsova orosz ellenzéki politikus is beszélt már arról, aggasztja, hogy a Kreml esetleg célba veszi őt is. Ettől függetlenül bejelentkezett az elnöki pozícióra a 2024-ben esedékes választásokon. Úgy tűnik azonban, hogy végül egyáltalán nem szállhat ringbe az államfői szerepkörért. Az orosz Központi Választási Bizottság egyhangúan szavazta meg jelöltségének elutasítását.

Ám annak legalább örülhettek az oroszok, hogy a hivatalos adatok szerint novemberben már a második egymást követő hónapban állt történelmi mélyponton, 2,9 százalékon a munkanélküliség az országban.

A törökök örömhírrel vághatnak az új évbe

A török kormány jövőre csaknem a felével, havi 520 euróra emeli a minimálbért, hogy ellensúlyozza az egekbe szökő inflációt, amelynek mértéke Törökországban 2023 novemberében közel 62 százalékos volt. A 49 százalékos emeléssel az elszabaduló megélhetési költségeken szeretnének könnyíteni: Törökországban a 86 millió lakos körülbelül egyharmada kereshet hivatalosan minimálbért.

Közben a svéd NATO-csatlakozás is átment már egy török parlamenti bizottságon. Fuat Oktay, a külügyi bizottság elnöke ugyanakkor figyelmeztetett, hogy nem várható gyors szavazás. Következő lépésben az előterjesztés a parlament plenáris ülése elé kerül szavazásra, majd pedig jóváhagyásra Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz.