Az ígéreteivel ellentétben, de az elemzői várakozásoknak megfelelően megszorításokkal indította a hivatali idejét a december 23-án beiktatott régi-új bukaresti kabinet. Az RMDSZ-szel kiegészült balliberális kormány december 30-án tartott ülésén fogadta el az adóemeléseket, új közterhek bevezetését és számtalan adókedvezmény eltörlését tartalmazó salátarendeletet, amelytől az év végére várhatóan 9 százalékra duzzadó államháztartási hiány lefaragását reméli.

A deficit az elmúlt évek túlköltekezéséből, de mindenekelőtt a hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) és jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a 2024-es, helyhatósági, európai és romániai parlamenti és államelnöki megmérettetést magában foglaló szuperválasztási évhez kapcsolódó pénzosztásból keletkezett – írja a Krónika online.

Az elemzők többször figyelmeztettek rá, hogy csakis megszorításokkal, a közterhek emelésével lehet majd az államháztartási hiányt leszorítani, amit most ugyanazon összetételű – Marcel Ciolacu miniszterelnök által vezetett – kormánynak kell megvalósítania, ami néhány héttel ezelőtt még azt állította, hogy erre nem lesz szükség. 

A  potenciális állami kiadásokat 133 milliárd lejjel mérséklő csomaggal 2025-ben 7 százalékra tervezik lefaragni a költségvetési deficitet.

Tiltakoznak a szakszervezetek 

A vállalkozói szervezetek és a szakszervezetek élesen bírálják a kormány megszorító intézkedéseit, utóbbiak tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba. Ezek nyitányát a rendőrszakszervezet hétfői bukaresti tüntetése jelentette, melyen a résztvevők a bérek és a nyugdíjak befagyasztása ellen tiltakoztak.  Az elemzők az elégedetlenségi hullám növekedésével számolnak, mivel

  • a kormány megszünteti az energiaár-kompenzációt,
  • az üzemanyagok januári drágulása további áremelkedést generál
  • és borítékolható, hogy eredménytelen lesz a kormányfő felhívása, amelyben – a lakossággal és a kormánnyal való szolidaritásként – hat hónapos árbefagyasztási moratóriumot kért valamennyi romániai cégtől. 

A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók érdekvédelmét ellátó Sindalimenta szakszervezet arra figyelmeztet, hogy az ágazatban foglalkoztatottak eddigi adókedvezményeinek (az itt dolgozók 2028-ig mentesültek volna többek között a jövedelemadó és az egészségbiztosítás befizetésének kötelezettsége alól) megszüntetése jelentős bércsökkenést eredményez az alkalmazottak számára, akik más ágazatban kereshetnek munkát, ha a munkáltatók nem kompenzálják a bérkiesést. 

Ami a szakszervezet szerint óhatatlanul az élelmiszeripari és agrártermékek drágulását vonja maga után.

Csak most jön a neheze

Sorin Orzac, romániai munkáltatók országos szövetsége első alelnöke szerint a jelenleg 10 százalékos személyi jövedelemadót és a 19 százalékos általános forgalmi adót is megfogja emelni, mivel a nyugat-európai autóipar és a német gazdaság válsága is további megszorításokat implikál az ezektől függő román gazdaságban. 

A román állam három hónapja hitelekből él. 2025 és 2026 a legnehezebb év lesz pénzügyi-gazdasági szempontból az ország számára az 1989-es rendszerváltás óta: bár a kormányzati illetékesek most hallgatnak róla, a tavaszi államfőválasztás után adót fognak emelni

– húzta alá a munkáltatói szövetség alelnöke, hozzátéve: az állam segítsége, támogatása nélkül bizonyos gazdasági ágazatok szűkíteni fogják tevékenységüket.

Cristian Păun, Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia (ASE) közgazdásza úgy véli, hogy a márciusra-áprilisra tervezett államelnök-választást követően adóemelések következnek.  A szakember élesen bírálta év végén elfogadott megszorítások egy részét, mivel szerinte az osztalékadó emelése és a kereskedelmi társaságokra kivetendő, az ipari létesítmények után fizetendő 1 százalékos „oszlopadó” fékezi az új beruházásokat. 

Ezen kormányzati intézkedések várhatóan komoly hatással lesznek az alkotmánybíróság által érvénytelenített, tavasszal újra megrendezendő államelnök-választás kimenetelére.

Lélegzet-visszafojtva vár a lengyel kormánypárt, Maduro valószínűleg nem izgul

Több nagyobb volumenű választást is tartanak jövőre világszerte. Romániában az érvénytelenített elnökválasztást ismétlik meg, Franciaországban az elemzők többsége tavasszal újabb választások kiírására számít. De Olaf Scholz német kancellár bukása utána a németek is voksolásra készülhetnek.

Kapcsolódó