Nyitottabb bevándorlási stratégiát vázolt fel a jövőre nézve Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a közelmúltban. „Spanyolországnak választania kell, hogy nyitott és virágzó vagy pedig bezárkózó és szegény állam legyen” – idézi a kormányfőt a The Guardian.

„A történelem során a migráció volt a nemzetek fejlődésének egyik nagy mozgatórugója, a gyűlölködés és az idegengyűlölet pedig az országok legnagyobb kerékkötője – és nincs ez másképp ma sem. A kulcs a megfelelő menedzsment.”

A spanyol gazdasági Szent Grál?

Pedro Sánchez kiemelte, nem pusztán morális felelőssége Spanyolországnak, hogy üdvözölje a bevándorlókat. A szocialista miniszterelnök hangsúlyozta, a gazdasági növekedés fenntartásához is nagy szükségük van a külföldről érkező munkaerőre.

Az Economxnak Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora azonban azt mondta,

a spanyol munkanélküliségi ráta 12,2 százalék volt 2023-ban, miközben az uniós átlag 6,1 százalék, vagyis pont a fele. Ez azt jelenti, hogy alapvetően nincs munkaerőhiány az országban, maximum strukturális, szektoriális vagy bizonyos földrajzi területeken léphet fel ilyen. Ezen okokat önmagában a bevándorlás nem oldja meg, maximum a munkaerőhiánnyal küzdő tartományba célzottan irányított bevándorlással. Ez jellemzően egyébként mezőgazdasági idénymunkásokat jelent, általában három-hat hónap időtartamra. Erre Marokkóból és más Magreb országokból van elég jelentkező.

Hozzátette, „bevándorló és bevándorló között is különbséget kell tenni. A spanyol nyelvet beszélő, jellemzően latin-amerikai bevándorlók egyszerűsített formában kapnak munkavállalási és tartózkodási engedélyt, jellemzően ők az otthonápolásban, az idősgondozásban és ház körüli munkákban – takarítás, főzés, bevásárlás, gyermekfelügyelet – és az építőiparban kapnak munkát, illetve van pár magasabb hozzáadott értékű szektor is, ahol el tudnak helyezkedni – gyógyszerész, orvos, nővér –, mivel sok latin-amerikai országban kibocsátott diplomát a spanyolok gyorsan és egyszerűen elfogadnak, honosítanak.

Az arab, Magreb országokból érkezők esetében ez a diplomaelismerés nehezebb, így ők az alacsony képzettséget igénylő szektorokban (kiskereskedelem, turizmus, mezőgazdaság és építőipar) tudnak elhelyezkedni.”

Nem ez a jellemző mostanság Európában

Pedro Sánchez tehát azt ígérte, hogy forrásokat különítenek el:

  • a bevándorlók hatékonyabb munkaerőpiaci integrációjára;
  • és tartózkodási engedélyek kérelmezésével kapcsolatos bürokrácia csökkentésére.

Ezzel szemben a francia kormány szigorítást ígér a bevándorlás kapcsán. Maud Bregeon francia kormányszóvivő a napokban beszélt arról, hogy a párizsi kabinet 2025-ben új bevándorlási törvénnyel rukkol majd elő. Ennek keretében meghosszabbíthatják azt az időszakot, amely alatt a szabályoknak nem megfelelő módon az országban tartózkodó és a veszélyesnek ítélt bevándorlók adminisztratív őrizetben tarthatók.

Ez persze annak fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a frissen beiktatott francia miniszterelnök, Michel Barnier politikusi szemléletmódjában 2020 környékén konzervatív fordulat következett be, különösen bevándorlási kérdésekben.

Ám Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentése is sokakat meglepett, többek között a koalíciós partnereit is. A kormányfő ugyanis a menedékjog „ideiglenes területi felfüggesztését” irányozta elő. Donald Tusk azzal érvelt, hogy az Oroszország és a Belorusz által 2021 óta gerjesztett migrációs hullámok elleni küzdelem érdekében van szükség a lépésre. Az Európai Bizottság mindenesetre emlékeztette Lengyelországot arra, hogy a menedékjog felfüggesztése ellentétes az uniós joggal.

Az alacsony születésszámot ellensúlyozná Sánchez

A spanyol miniszterelnök hangsúlyozta, a nyitottabb bevándorláspolitika mellett szól az is, hogy

„a településeink csaknem felét fenyegeti az elnéptelenedés veszélye. Vannak idős embereink, akiknek gondozóra lenne szükségük, de nem találnak. Cégek, amelyek programozókat, technikusokat, kőműveseket keresnek, és nem találnak. Sok az olyan vidéki iskola is, amelynek több gyerekre lenne szüksége ahhoz, hogy ne kelljen bezárni.”

A spanyol születésszám az egyik legalacsonyabb az EU-ban – mutatott rá Pedro Sánchez.

Ábra: Economx

Ennek hátterében Nagy Sándor Gyula szerint az áll, hogy „a Franco-diktatúrában illegális volt az abortusz, ezt pedig a demokratikus átmenet változtatta meg. Bizonyára ennek is köze volt – sok más társadalmi, gazdasági tényező mellett – ahhoz, hogy az 1980-as évektől folyamatosan csökken a spanyoloknál a születések száma, a 2010-es évek válsága aztán tovább rontotta ezt.”

Spanyolország egyes régióiban megpróbálták pénzügyi ösztönzőkkel, adókedvezményekkel családalapításra ösztökélni a lakosokat. Ezek a kísérletek azonban nem hoztak magukkal átütő sikert.

A gyermekvállalás már nem általános életcél. A nők karriert akarnak, és az emberek mindenféle dolgot meg akarnak csinálni még gyermekvállalás előtt

– mondta Marta Seiz családszociológiára, demográfiára és egyenlőtlenségekre szakosodott madridi egyetemi tanár.

Marta Seiz szerint a munkanélküliségre, az alacsony színvonalú munkahelyekre és az emelkedő ingatlanárakra is visszavezethető az, hogy a spanyolok később vállalnak – és kevesebb – gyereket, mint eredetileg tervezték.