Az 1991-es közel 52 milliós lakossághoz képest az ország népessége a hivatalos becslések szerint is több mint tízmillióval csökkent, ami a lakosság húsz százalékát jelenti – mondta Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A 2014-ben kirobbant válság miatt Ukrajna területi veszteséget is szenvedett, és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus következtében is csökkent a lakosság a halálesetek és az akkor még mérsékelt kivándorlás miatt.

Oroszország több mint egy éve tartó támadó hadművelete óta pedig mintegy 8 millió ember menekült el. Seremet Sándor szerint azonban a jelenlegi háború következményeit a demográfiára nézve nem kizárólag az aktuális kivándorlás és háborús veszteségek szempontjából érdemes vizsgálni.

Ki fog hazatérni és reprodukálni az ukrán népet?

A Magyar Nemzetnek elmondta, az országot elhagyó lakosság jelentős része a legproduktívabb réteg, tehát a lakosság reprodukálása szempontjából legfontosabb korosztály fog hiányozni Ukrajnában, még akkor is, ha egy részük a háború lezárása után haza is költözik. A születések száma továbbra is csökkenhet Ukrajnában, ráadásul az emigrált ukrán állampolgárok nagy része nem tervez visszatérni.

A háború lehetséges demográfiai hatásairól szóló tanulmányban, amelyet az Európai Unió Horizont 2020 programjában, az Európai Kutatási Tanács finanszírozásával készítettek, megállapították a háborús veszteségek hatásai és a feltételezés alapján, hogy

  • a háború befejezése után a menekülteknek csak a tíz százaléka tér haza,
  • Ukrajna népessége 24 vagy 33 százalékkal csökkenhet, attól függően, hogy a háború rövid vagy hosszú ideig tart.

Ez főleg a gyermekekre és a munkaképes lakosságra lesz hatással. A számításból kihagyták az egyéb gondokat: a civil lakosság körében a sérülésekből, fertőző betegségekből és egyéb, a háború által okozott traumákból eredő egészségügyi válság hosszú távú hatásai miatt megnövekedett halálozási arányt.

Seremet Sándor kiemelte, hogy

az ukrajnai munkaerőpiac nehezen tudja majd felvenni a versenyt az európaival, amely eddig is jelentős mennyiségű ukrán munkavállalót vonzott el Ukrajnából.

Meglepően sokan maradnának Magyarországon a háborús menekültek közül

Az ukrajnai háború elől menekülő megkérdezettek 36 százaléka mondta azt, hogy hamarosan másik országba megy, míg 43 százalékuknak érkezéskor nem állt szándékában más országba utazni – derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) magyarországi képviseletének kutatásából. Bővebben>>>

Munkaerőhiányt generál, hogy Európában kezdtek tanulni az ukrán fiatalok

2022-ben jelentős volt a visszaáramlás azokba a régiókba, ahol a körülmények viszonylag rendezetté váltak, de a munkaerőhiány a gazdaság újraindításával szembetűnő lesz. Az Európába menekültek többsége már ott próbálja megvetni a lábát. Sok gyermek külföldön kezdte meg iskolai tanulmányait, a külföldön tanuló egyetemisták pedig inkább külföldön próbálnak majd munkát találni a szakértő szerint.

Az ország újjáépítése mellett olyan vonzó körülményeket kell majd teremteni, amelyek indokolttá tehetik a külföldre menekült ukrán állampolgároknak a hazatérést, még akkor is, ha a háborúban mindenük odaveszett.

Volt nemrég egy nagy demográfiai tragédia még a XX. század első felében: az 1932–1933-as nagy éhínséget holomodornak (éhhalál) nevezik, akkor a becslések szerint négy-öt millió ukrán állampolgár vesztette életét. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója megjegyezte, hogy a holodomorhoz hasonló veszteségekkel az ukrán szakértők sem számolnak. A népesség folytonossága inkább jelent kihívást: az elérhető adatok szerint a háború kitörése előtt a születési arány 1,22 volt, ami világszinten is az egyik legalacsonyabb, a lakosság növekedéséhez pedig ennek jóval kettő fölött kellene lennie. A háború kitörésével ezek a számok nagy valószínűséggel nem fognak javulni – vélekedett Seremet Sándor.