Egyre több cikk és elemző foglalkozik azzal, hogy milyen hatást gyakorolhat a júniusban elindított ukrán ellentámadásra, ha beköszönt az oroszul rasputica, ukránul pedig bezdorizhzhia néven ismert sáros évszak.
„Az eddigi korlátozott előrelépés már önmagában is visszaveti a közeljövőbeni áttöréssel kapcsolatos reményeket. Ezt pedig megfejeli az őszi időjárás is, amely megnehezíti a nehéz katonai felszerelések mozgását, miközben Oroszország is fokozza a nyomást a frontvonal egyéb részein” – idézi a CNBC Andrius Tursát, a Teneo kockázati tanácsadó cég közép- és kelet-európai tanácsadóját.
Az elemző kiemelte, hogy tavaly tavasszal és idén nyáron is a nyirkos időjárás sártengerré változtatta az utakat és a mezőket, teljesen felrúgva az addigi terepviszonyokat. Ez pedig már akkor is akadályozta a támadó műveleteket, így szerinte ez most sem lesz másképp. A tél ilyen szempontból inkább hozhat előrelépést, ha a talaj átfagy, és a járművek mellett a csapatok is újra könnyebben tudnak majd mozogni.
Most csak abban bízhatnak, hogy eléggé áttörték már az orosz védelmi vonalakat ahhoz, hogy gyors sikereket könyvelhessenek el a közeljövőben. Hogy ez sikerül-e, azt nem tudjuk, az mindenesetre biztos, hogy lassan kifutnak abból az idősávból, amely alatt ez még lehetséges
– nyilatkozta Michael Clarke független védelmi elemző, aki 2007 és 2015 között a Royal United Services Institute (RUSI) brit védelmi és biztonsági kérdésekkel foglalkozó kutatóintézet főigazgatója volt.
Elhibázott döntés lehet a sietség
Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint azonban Ukrajna számára most nem a gyorsaságnak kellene az elsődleges szempontnak lennie katonai szempontból.
Ez az ukrán ellentámadás sokkal nehézkesebben zajlik, mint amire eredetileg számítottak. Az oroszok jól beásták magukat, jó védelmi rendszert építettek ki, így viszont sokkal nehezebb bármiféle áttörést elérni. Nem gondolom azonban azt, hogy el kellene sietniük az ukránoknak ezt az egészet. Azt is figyelembe kell venniük, hogy olyan tartalékokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik a hosszú távú védekezést az ország számára
– mondta Tálas Péter, az NKE EJKK Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője lapunknak.
Hozzátette, arra is fel kell készülnie az ukrán országvezetésnek, hogy a továbbiakban csonka országban kell élniük, és egyáltalán nem sikerül visszaszerezni az oroszoktól a megszállt területeket.
„Az oroszok nem fogják tudni elfoglalni egész Ukrajnát, az ukránok viszont nem fogják tudni visszaszerezni mind azokat a területeket, amelyeket az oroszok már elfoglaltak”
– vélekedik Tálas Péter.
Gáza elvonja a figyelmet
A szakértő hangsúlyozta, Ukrajna helyzetét most nehezíti, hogy a világ figyelme most elsősorban Gázára, a fegyveres konfliktusok régi-új gócpontjára összpontosul.
Joe Biden amerikai elnök is, aki eddig külpolitikai szempontból elsősorban Ukrajnára fókuszált, Izraelbe látogatott. Ezt követően pedig olyan segélycsomag megszavazását kérte a Kongresszustól, amely egyszerre támogatja Ukrajnát és Izraelt.
A Hamász és Putyin különböző fenyegetéseket képviselnek, de az közös bennük, hogy mindketten meg akarják semmisíteni a szomszédos demokráciát
– jelentette ki az amerikai államfő.
„Amennyiben elhúzódik a gázai konfliktus, márpedig most hosszú háborúra készül Izrael is, hosszabb távon figyelmet és akár forrásokat is vonhat el Ukrajnától. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nyugati hatalmak elég sokat költöttek már az ukrajnai háborúra ahhoz, hogy egyszerűen magára hagyják Kijevet. Nincs is ilyen szándékuk. A kérdés inkább az, hogy olyan mértékben támogatják-e a jövőben az országot, hogy vissza is tudja szerezni az Oroszország által megszállt területeket vagy csak annyira, hogy védekezni tudjon” – jegyezte meg Tálas Péter.