Vlagyimir Putyin aláírta a tavaszi sorozásról szóló rendeletet, miszerint április 1. és július 15. között hívja katonai szolgálatra az orosz állampolgárokat.

Ennek keretében mintegy 160 ezer orosz állampolgárt terveznek besorozni a hadseregbe Oroszországban.

Őrült mennyiségű embert soroznak be megint az orosz seregbe

Putyin elnök aláírta a tavaszi sorozásról szóló rendeletet, amelynek értelmében 160 ezer embert terveznek besorozni az orosz hadseregbe. Részletek.

A március 28-án kelt jogszabályban előírt tömeges behívás viszont Rácz András Oroszország-szakértő szerint közel sem annyira kirívó lépés, mint gondolnánk. Sőt, érvelése alapján az eddig megszokott mederben folyik a procedúra.

A Corvinus Egyetem oktatója közösségi oldalán pontokba szedve fejtette ki, pontosan mit is jelent az orosz elnök idevágó rendelete, annak kontextusára is kitérve:

a március 28-án megjelent elnöki rendelet szerint az orosz kormány valóban elrendelte 160 000 hadköteles korú férfi behívását – ez azonban csak a megszokott, normál sorozás.

– vezette fel posztját Rácz András, kifejtve: 

  • „az orosz hadsereg a mai napig részben sorállományúakból áll, a sorkatonák számára a szolgálati idő egy év. Évente két behívási ciklus van, egy tavasszal, egy ősszel. Tavasszal mindig kicsit több újoncot hívnak be, ősszel kicsit kevesebbet.
  • Tavaly tavasszal 150 000 fiatalt hívtak be sorkatonának, ősszel pedig 133 000-et. 
  • Az orosz törvények szerint békeidőben a sorkatonákat nem lehet külföldre vezényelni. (Emellett a sorkatonák harci bevetése belpolitikailag is nagyon érzékeny a csecsen háborúk óta). Az Ukrajna elleni nagy léptékű háború kezdetén néhányan ennek ellenére is a harcok közelébe keveredtek, de a Kreml ezt a problémát elég gyorsan orvosolta. 
  • Ettől persze a sorkatonák még részt vesznek a háborús erőfeszítésben, logisztikai, karbantartói és egyéb feladatokat ellátva, de csak az Oroszországi Föderáció területén belül. Elvileg persze a 2022 őszi, törvénytelen annexiók óta a megszállt ukrán megyék is orosz területnek számítanak – de sorkatonákat ezzel együtt sem vetnek ott be harcba.
  • Amikor tavaly augusztusban megindult az ukránok kurszki betörése, nagyszámú orosz sorkatonát sikerült foglyul ejteniük. Az ügy annyira érzékeny volt az orosz belpolitikában, hogy – a háború története során először – Moszkva kezdeményezett fogolycserét, hogy hazavihessék az elfogott sorkatonákat.
  • A kurszki harcok során a későbbiekben nem is vetettek be sorkatonákat, hiába zajlottak az összecsapások orosz területeken. Ez várhatóan a közeljövőben sem fog változni”  

– vetítette előre a szakértő, aki meglátásait úgy summázta: 

Ebben a mostani behívásban nincs semmi rendkívüli, teljesen rutin az egész. A most behívott fiatalok a harcokban nem fognak részt venni, „csak” a háborús erőfeszítés hátországbeli támogatásában. Nem arról van szó tehát, hogy gyorsan megjelenik majd a fronton 160 000 új orosz katona.

Kapcsolódó