A magyar gazdaságot a 2010 utáni reformoknak köszönhetően stabil fundamentumok jellemzik, a gazdasági egyensúly mellett újraindult felzárkózás tartós biztosításához azonban a versenyképesség célzott javítására is szükség van - írja az MNB szerdán közzétett Versenyképességi programjában. A jegybank egy 330 pontból álló tervet dolgozott ki, ezek végrehajtása eredményesen támogathatja hazánk legfejlettebb országok közé történő felzárkózását.

Tőzsdézzenek a háziasszonyok!

Az állampapírokra már szépen rákaptak a kisbefektetők, így a külföldiek aránya az államadósság finanszírozásán belül 35 százalékra csökkent, ami mérsékli az ország külső sérülékenységét. Gondot jelent viszont, hogy a hazai magán- és intézményi befektetők jóval kisebb arányban tartanak vállalati részvényeket, mint a régió más országaiban, miközben nagy szükség lenne a kkv-szektor megerősítéséhez a tőkepiac fellendítésére. A háztartások pénzügyi vagyona 2010-2017 között közel 57 százalékkal nőtt, de a közvetlen részvénybefektetések arányaiban nem nőttek és a teljes vagyonportfóliónak mindössze 1,6 százalékát teszik ki. Lengyelországban a lakosság pénzügyi vagyonán belül a tőzsdei részvények részesedése 2,8 százalék, míg Németországban 5,6 százalék. A hazai befektetők fokozott aktivitására a tőzsdei osztalék adómentessége, a munkavállalói részvényprogram ösztönzése, illetve a hazai intézményi befektetők megerősítése hathat pozitívan.

Támogassák a kkv-kat

A jegybank szerint a kkv-nak is több támogatást kellene adni. A  fejlesztési adókedvezményt a nagy multik mellett a kisebb cégekre is ki kellene terjeszteni, a beruházási értékhatárt 500 millió forint helyett 100 millióra kellene leszállítani. Ráadásul a kedvezményt azonnal elszámolhatóvá kellene tenni, hogy ne csak több évre elosztva vehessék igénybe a cégek. A beruházásokat a helyi iparűzési adó adóalapjából is levonhatóvá tenné a jegybank, amely emellett a bérfejlesztéseket is támogatná állami pénzből a kkv-knál.

A cégek mérethatékonyságán is javítani kell, emiatt elősegítené a felvásárlásokat és a fúziókat is az MNB. A felszámolási eljárásokat eközben felgyorsítanák, egyszerűsítenék a javaslat szerint, és a csődeljárások hatékonyságát is növelnék. A cégek generációváltását is segítenék intézkedésekkel. A javaslat szerint 2 éves osztalékadó-elengedés járna, ha a vállalat élén generációváltás történik: A generációváltások támogatása a családi vállalkozások élén azért vált szükségessé, mert becslések alapján 53 ezer vállalkozás vezetője lesz nyugdíjas korú a következő 1-5 évben.

A tanulmány szerint a startupokat is fel kellene karolni. Közös irodákat hozna létre, konferenciákat szervezne, és az első három évben elengedné számukra a társasági adót. A kkv-szektornak lennének kötelezettségeik is. A jegybank előírná, hogy minden hazai kkv kötelezően hozzon létre vállalati honlapot, jelenleg ugyanis a cégek negyede nem rendelkezik ilyennel.

A minimálbér tovább emelkedne a közmunkásbérhez képest

A közfoglalkoztatottakat a versenyszférába helyezné át az MNB. Ennek elősegítésére a javaslatok között van, hogy az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, ha a piaci munkáltató legalább még ugyanannyi ideig tovább foglalkoztatja. Azt sem tartja jónak a jegybank, hogy a közmunkáért fizetett bér és a minimálbér között kicsi a különbség, ezért ezt tovább növelnék. A nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalók esetében a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határát megemelnék, és ösztönöznék az atipikus foglalkoztatási formák - részmunkaidő - elterjedését.

Az öngondoskodást is ösztönözné a jegybank. Egyik érdekes intézkedés lenne, hogy a nyugdíjazási korhoz közel állók számára adómentessé tennék a nyugdíjpénztári munkáltatói befizetéseket. Bevezetnének egy úgynevezett anticiklikus munkaerőpiaci járulékot: jó időben többet, rossz időkben kevesebbet fizetnének a munkáltatók. A munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadót (szja) is csökkentené a jegybank, ott van a tervekben az egy számjegyű szja is. 2030-ra egyébként várhatóan megduplázódnak a nettó bérek - írja a tanulmány.

Jöjjenek vissza a külföldiek

A programpontokban vannak javaslatok a külföldi munkavállalók hazacsábítására is. A felnőttek képzését is erősítené a jegybank a vállalkozói hajlandóság fokozásával egyetemben. Vannak javaslatok az egyes régiók felzárkóztatásra, és sokat foglalkozik a tanulmány a családtámogatásokkal is: a cél 110 ezer gyerek évente.

Ennek érdekében szükség lenne a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) felső határának növelésére, az egyszeri anyasági támogatás összegének munkaviszonyhoz kötött emelésére, illetve gyermekszámtól függő progresszív támogatási összeg bevezetésére a további gyermekekre vonatkozóan. Jó lenne egy indulótőke-program bevezetése a hazatelepülő és itthon gyermeket vállaló fiatalok számára is. A jegybank emellett egyszeri egészségpénztári támogatást biztosítana a hat hónapos terhes kismamáknak gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére, és támogatná a felsőfokú intézményben tanuló hallgatók gyermekvállalását.

Nehéz kitörni a közepesek táborából

A 12 kulcsterületet lefedő programcsomag célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erőforrásaiban rejlő növekedési tartalékok mozgósításával. A tanulmány szerint a magyar gazdaság felzárkózása akkor lehet eredményes, ha hosszú távon is fennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet. Ennek révén 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke.

A gyorsan fejlődő gazdaságoknál a fejlett régiókhoz képest mért növekedési többlete azonban általában hamarabb elfogy, mint hogy utolérnék a fejlett gazdaságokat. Az elmúlt száz évben alig tucatnyi ország tudott csak kitörni a közepes fejlettség csapdájából. A fenntartható felzárkózás tehát nem automatikus folyamat, és megvalósítására nincsen egységes recept. Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen a legfejlettebb országok közé felzárkózni, egy versenyképességi fordulatra van szükség, ami a gazdaság számos területét érintő reformokon keresztül valósulhat meg - állapítja meg az MNB.

A kkv-k és a gyerekvállalás a kulcs

A jegybank szerint a magyar nemzetgazdaság jelentős növekedési tartalékokat rejt. Ennek legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok termelékenységének javulása, átlagos méretének növekedése és külföldi piacokon való versenyképességének fejlődése. A vállalatok növekedését a pénzügyi közvetítő rendszer a bankrendszer hatékonyságának javulásával és az alternatív finanszírozási formák (tőzsde és vállalati kötvénypiac) számottevő bővülésével támogathatja. Magyarország legfontosabb nemzeti vagyona az itt élők tudása és képességei, ezért javaslataink kiterjednek az egészségi állapot javítására, a korszerű tudás megszerzésére és a családalapítás, gyermekvállalás támogatására is. Mindezek hátterében pedig hatékony állami működésnek kell meghúzódnia, amelyre a digitalizáció kihasználása ad lehetőséget.