Valóban lefelé mutató kockázatot jelent a 2015-re várt inflációra az egyre olcsóbb olajat követő üzemanyagár-csökkenés - mondta a Napi.hu-nak Gabler Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője. Számításai szerint minden 10 dollár olajár-mérséklődés 4 százalék mínuszt eredményez a hazai üzemanyagárakban - feltéve, hogy a forint dollárhoz mért jegyzése nem változik érdemben. Egy ekkora üzemanyagár-csökkenés az éves inflációs rátát - a direkt és indirekt hatásokon keresztül - 0,3-0,4 százalékponttal faragja le, mivel az inflációs kosárban 8 százalék feletti a benzin és a gázolaj súlya. Az Erste elemzői a közelmúltban épp az olajárcsökkenés hatásaira hivatkozva mérsékelték 2015-ös inflációs prognózisukat 3 százalékról 2,6-re. (Az MNB szeptemberi inflációs jelentése 2,5, a kormány 1,8 százalékkal számol, a prognózis majd december 18-án frissül.) Ez az előrejelzés még 80 dolláros kőolajár mellett született, jelenleg a WTI 70, a Brent 72 dollár alatt jár, miután az OPEC úgy döntött, nem csökkenti a kitermelési kvótát.

Gabler azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi adótervek számos, az inflációt növelő tételt is tartalmaznak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a diszkont-, hiper- és szupermarketláncok visszaszorítása mellett például az is drágíthatja az inflációs kosárban csaknem 18 százalékos súllyal szereplő élelmiszereket, ha a tavalyi - globálisan is - jó termés után átlagos vagy rossz év következik. Ez egyelőre nem számszerűsíthető - hasonlóan a használatarányos e-útdíj 40 milliárd forintos növelésének hatásához -, a népegészségügyi termékadó (neta) kiterjesztése viszont igen. Az elemző számításai szerint az, hogy a netát kiterjesztik az alkoholtartalmú italokra, az érintett termékkörben 10-15 százalékos drágulást eredményezhet, ami 0,3-0,5 százalékponttal növelheti az év/év inflációt. Hasonló hatással járhat, ha a dohánytermékek is tovább drágulnak, márpedig ez borítékolható, ha az iparág vállalkozásaira kivetik a sávos egészségügyi hozzájárulást.

A szakértő megjegyezte: jelenleg úgy tűnik, hogy a kormány az 1,8 százalékos prognózissal alultervezte az inflációt, de ha folytatódik az olajárcsökkenés, összeérhetnek a kabinet és az elemzői kar várakozásai. A most érvényes, alacsonyra belőtt hivatalos cél azért is üdvözlendő, mert óvatos, prudens, viszonylag konzervatív költségvetési tervezést jelez, ahogyan a GDP-prognózis is nagyjából megegyezik a piaci várakozásokkal.

Az olajár inflációra gyakorolt hatása akkor lesz érdekes, ha tartósan ilyen szinten marad, ami nem is esélytelen, hiszen az OPEC-ben stratégiai döntés született - fogalmazott Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. senior elemzője. Úgy véli, ha tartósan alacsony szintre ragad be az energiahordozó jegyzése, akár a CIB jelenlegi prognózisában szereplő 2 százalék alá is kerülhet a 2015-ös infláció, azaz nagyjából teljesülhet a kormányzati előrejelzés.

Az olajár további alakulása és a jövő évi költségvetés véglegesítése függvényében vizsgálja majd felül saját inflációs prognózisát. Korábban bizonyos adótételek áremelő hatását - például a banki szolgáltatások extrém mértékű drágulását - a rezsicsökkentés és a gyenge kereslet ellensúlyozta, ám jövőre a bázishatás és a kereslet élénkülése miatt biztosan nő majd az infláció. Jövőre is lesznek a pénzromlást gyorstíó adóintézkedések, de a pozitív és a negatív hatások nagyjából kiüthetik majd egymást, így 2015 utolsó hónapjaiban 2,5-3 százalékos év/év infláció jöhet.

A CIB szakértője úgy látja: importált inflációval továbbra sem kell számolni. Az eurózónát ugyanis deflációs félelmek uralják, az ECB pedig további lazításra kényszerülhet és a forint számottevő gyengülésére sem várható. Utóbbi kapcsán Jobbágy megjegyezte: az árfolyam ugyanúgy irány nélkül ingadozhat, mint az idén, hiszen lefelé és felfelé is erős hatások azonosíthatók. A külkereskedelmi pozíció - amely várhatóan nem romlik jelentősen jövőre - és a 3 százalék alatti hiánycél tartása fundamentális támaszt ad.

Ugyanígy pozitívan hatna, ha sikerülne tartani az államadósság-csökkentési tervet, ami a finanszírozási költségek és a kockázati felár szempontjából jelentene javulást. Pozitív a piaci fogadtatása a devizahitelek forintosításának is, hiszen az csökkenti a devizakitettséget, miközben szemmel láthatóan nincsenek félelmek a devizatartalék apadása kapcsán. A költségvetésben fellelhető kockázatok ugyanakkor gyengíthetik a forintot, ráadásul a viszonylag alacsony alapkamat is jelent némi sérülékenységet. Igaz, az alaprátánál az ECB és Varsó lazítása adott némi relatív mozgásteret - tette hozzá Jobbágy.