Az első részt követő kávészünet utáni első előadó, ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója arra a kérdésre próbált meg választ adni, hogy hol van a helye a magyar energiapiacon – piaci alapon – a víznek és a szélnek?
A vízzel kezdeném, mert az egyszerűbb - kezdte a cégvezető, aki szerint a víz kétarcú megújuló energia, mivel a nagy vízierőműveket - a környezeti hatásuk miatt - a szakirodalom már nem is tekinti zömenergiás termelőknek. Tud tiszta energia is lenni, és Magyarországon feltétlenül az is - tette hozzá. Hazánkban ugyan az elméleti vízenergia készlet horribilis, de ennek nagy része elméleti is marad. Sok szempontból valószínűtlen, hogy a Dunán bármikor nagy erőmű épülhetne, ami megépített vízierőmű potenciál van, az viszont egyetlen 50 MW-os kiserőmű méretével egyenértékű. Ifj. Chikán Attila szerint azonban így is érdemes megfontolni, hogy annyit fejlődött a gépgyártás és az energetikai technológia, hogy a ma működő vízierőművek teljesítménye megduplázható.
Saját tapasztalatból mondja, hiszen az Alteo által felújított gibárti erőmű 0,44 MW-ról 0,9 MW-ra növelte a teljesítményét úgy, hogy a műemlékvédelem alatt álló erőműépületet nem átépítették, hanem az eredeti, több mint 100 éves épületet helyreállították. Ez alapján könnyen elképzelhetőnek tartja a cégvezető, hogy 50 MW helyett 100 MW vízierőművi termelőerő nagyság is működhetne Magyarországon. Kis tételnek tűnik - mondta az Alteo első embere -, de ezek az erőművek extrém üzemidőre építhető rendszerek, ami ugyancsak megfontolandó.
A szélerőművek esetében is előkerült egy alteós példa - annak bizonyítására, hogy a szélenergia hasznosítása nem csak támogatási rendszeren belül képzelhető el. Az energetikai cég 50 MW méretű szélenergia portfólióval rendelkezik, de az erőműflottájában van olyan szélerőművük, amely 3 éve már nem KÁT-körben működik. Mivel a szélturbina a teljesítmény leszabályozásban jól, gyorsan és pontosan szabályozható, az Alteo úgy is használja ezt az egységet, hogy a mérlegkör egyensúlyban tartása érdekében a szabályozásban használja. Ami azért elgondolkodtató, mert “megoldja azt a problémát, amit saját maga hozott létre” - mondta ifj. Chikán Attila.
A szélenergiának, mivel éjszaka is termelőképes technológia, jobb a szezonalitása a napelemes panelekénél, ráadásul alacsonyabb az üzemszüneti pontja, és a kiegyenlítő energiára való alkalmassága alapján egyre inkább látszik, hogy nem érdemes nemet mondani rá - mondta a vezérigazgató. Úgy látja, hogy a szélerőművek telepíthetőségének kérdését ezért érdemes az évek óta változatlan kormányzati tiltás ellenére is "a kommunikációs térben benntartani”, mivel a kérdést - legalábbis piaci és üzleti alapon hovatovább nem lehet már megkerülni. Elképzelhetőnek tartom, hogy hamarosan ezügyben változás lesz - mondta ifj. Chikán Attila, hozzátéve: nem azért mert bárki megígérte volna, vagy hallottam volna bármi erre utalót, de az a potenciál, ami a szárazföldi szélenergia-termelésben van, nem igazán hagyható a végtelenségig, figyelmen kívül.
Házépítők
A konferencia utolsó önálló előadója igen nehéz, sok magyarázatra szoruló és a legtöbb érintett által is csak éppen az ismerkedési fázisban tartó fogalom magyarázatát, az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) rendszerszintű helyét, értelmét és várható lehetőségeit vázolta fel. Rácz Attila a Get Energy Solutions Kft. kereskedelmi igazgatója azzal kezdte hogy bár a január óta érvényben lévő EKR rendszer még új keletű dolog, szervesen épül a korábban felépített rendszerekre.
Azért volt rá szükség, mert az EU-csatlakozás utáni első időszakban (2014-2020) az uniós irányelv 3,5 PJ megtakarítást írt elő a magyar energetikai rendszereken, a 2021-2030 közötti elvárás viszont ennek már a duplája. Az első időszakban a rendszerbe épített nagyvállalati energiaaudit, energetikus hálózat létrehozása és más hasonló lépések megállták a helyüket és elérték az unió által meghatározott célt, de a 7 PJ megtakarításhoz ennél több kell - magyarázta Rácz Attila. Az EKR szerinte egy házikó, amiknek az alapjait, az alkotóelemeit korábban már létrehozták a magyarországi rendszerben, de ezt most fel is kell építeni. Ezt pedig azzal teszi lehetővé a rendszer, hogy az összes érintett közül eddig kimaradt energiakereskedőket is bevonta ebbe a rendszerbe.
Ahhoz, hogy a 7 PJ előírt megtakarítás elérhető legyen, egy olyan rendszerben kell gondolkodni, ami képes arra, hogy évente egy Székesfehérvár méretű és lakosú várost egyik évről a másikra teljesen nulla rezsire állítsa át. Megdöbbentő feladat, és ezt a passzív házra átállítást, ebben a méretben minden évben meg kell tudni csinálni a magyar energetika rendszeren - magyarázta Rácz Attila.
Az EKR most még csak a nagyfogyasztókra van hatással, de hamarosan, évek múlva mindenkinél, minden döntés esetében jelen lesz - mondta a Get Energy Solutions Kft. kereskedelmi igazgatója, aki az előadása végeztével át is ült a fórum kerekasztal beszélgetésébe, ahol az EKR eddigi tapasztalatairól beszélt a rendszert még energetikai államtitkárként jegyző Kaderják Péterrel (aki jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium zöldgazdaság fejlesztési miniszteri főtanácsadója), illetve Ifj. Chikán Attilával (aki az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója) és Felsmann Balázzsal (aki a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke)
Ifj. Chikán Attila azzal kezdte, hogy az EKR-rel kapcsolatos első tapasztalatuk az, hogy ez is egy lehetőség, hogy az energiahatékonyságra a cégeknél sokak figyelmét felkeltsék. Felsmann Balázs szerint a mechanizmusban egy jó dolog biztosan van: az, hogy az EKR egy piacvezérelt mechanizmus, ami szerinte már ettől eredményesebb lesz, mintha valamilyen elefántcsont toronyból osztanák szét az energiahatékonysági pénzeket. Ez a rendszer arra van kitalálva, hogy a legfontosabb szereplőket mozdítsa meg a cél felé - mondta az energiakereskedők képviselője.
Kaderják Péter szerint szakpolitikai szempontból az volt a cél, hogy olyan rendszert hozzanak vele létre, ami a klímás célokat is szolgálja, ugyanakkor a magyar energiaszektor nagyon drasztikus, előremutató átalakítását is. Bízom abban, hogy azt hozza majd, amit reméltünk. De ennek még vannak feltételei, amit az idei, felkészülési évnek is tekinthető időszakban kellene tudni teljesíteni - mondta a minisztréiumi főtanácsadó. Hozzátette: személy szerint elégedett az EKR-rel, de boldog akkor lesz, “ha tényleg bebizonyosodik, hogy egy jó házat sikerült építeni” - tette hozzá Kaderják Péter.