Elkeserítően sokféle adó van Magyarországon - íme, a lista

Miközben az adófajták száma az elmúlt öt évben csökkent, az adórendszer struktúrája állandónak mondható. Az adóbevételek több mint a felét továbbra is három nagy adó (általános forgalmi adó - áfa, szociális hozzájárulási adó - szocho, személyi jövedelemadó - szja) adja, amelyből az áfa részaránya önmagában 30 százalék. A számlázó programok adóhatósághoz bekötésének és az adóbehajtás hatékonyságát növelő egyéb intézkedéseknek köszönhetően a költségvetés tavaly áfa-bevételi rekordot produkált és 2018-hoz képest több mint 15 százalékkal nőtt.

Tavaly véglegesen megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó (eva). Ez volt az első olyan egyszerűsített adónem, amely megpróbált túllépni a szokásos társasági adó, szja, áfa szentháromságon, és amellyel a jogalkotó elismerte, hogy érdemes másfajta adókat szabni a kisvállalkozókra, mint a milliárdos cégekre. Az eva szellemi örökségét a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója), a kiva (kisvállalati adó) és kisebb részt az ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) viszi tovább. Nem meglepő módon ezen adónemek iránti érdeklődés 2019 során kifejezetten nőtt: katából 27, kivából 70 százalékkal több bevételt realizált a költségvetés, mint egy évvel korábban. Bár az úgynevezett kisadókból származó bevétel egyelőre kis részt képvisel a költségvetésben (összesített arányuk nem éri el a 2 százalékot), azok láthatóan betöltik az adópolitikai céljukat.

Nem árt résen lenni

Érdekes színfolt a ki nem vezetett adók palettáján a reklámadó. Ez az adófajta ugyanis még mindig létezik, habár annak mértéke átmenetileg 0 százalékra csökkent. Még ha ebből az adófajtából bevétel egyelőre nem is csorog be az államkasszába, nem árt résen lenni: régi adózási bölcsesség ugyanis, hogy sokkal könnyebb egy már létező adónak a mértékét növelni, mintsem egy új adót bevezetni.

Már 2020 termése a veszélyhelyzet miatt nemrégiben bevezetett "másfél" új adó. Az egyik új sarc a leporolt köntösben visszatérő kiskereskedelmi különadó, amely - bár átmenetinek indult - hosszú távon is marad. A veszélyhelyzet miatt bevezetett másik adó, a bankokra kivetett pluszadó, azonban elméletileg nem tekinthető új adónemnek, hiszen az tulajdonképpen csak egy meglevő adót egészített ki egy új adósávval. A két adóból a kormány együttesen 91 milliárd forintos bevételre számít, azaz nagyjából annyira, mint amely a kivából várhatóan az év során befolyik.

A bevezetett új kiskeradó is jelzi: kétséges, hogy az idén hogyan alakul az adófajták száma. Egyrészt júliustól esedékes a társadalombiztosítási (tb) járulékok összevonása, amely az adófajták számát csökkenteni fogja. Ez az összevonás mindenképpen előremutató, hiszen abból a felismerésből táplálkozik, hogy nem érdemes az adókat a belőlük származó bevétel felhasználási módja szerint felszabdalni, ha amúgy az adóalapjuk, adótárgyuk hasonló vagy azonos.

Másrészt a jelenlegi válsághelyzetben nem lenne meglepő, ha a jogalkotó további új adófajtákkal kívánná fedezni a válságkezelés költségét. Minél tovább tart a veszélyhelyzet, és az ezzel összefüggő gazdasági krízis, annál valószínűbb, hogy új adónemek fognak "varázsütésszerűen" megjelenni a palettán - állapította meg Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

Mi minősül adónak?

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak - ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként például az autópálya-használati díj sem. Ugyanígy, a klasszikus tb-járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintették az elemzésben.

Végül a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek. Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettek bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetések, melyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ezek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.