Az akkumulátorok újrahasznosítása gazdaságstratégiai cél, ám egyelőre nem jellemző. Az uniós gazdaságok jelenleg a lítium-ion akkumulátorok mindössze öt százalékát hasznosítják újra, ami szakértők szerint hosszú távon fenntarthatatlan. Magyarországra is fontos feladat hárul, hiszen jelenleg Németország után mi lettünk az európai lítiumion-akkumulátorgyártás egyik központja.

Vagy olyan alapanyagokból kell előállítani a jövő akkumulátorait, amelyek lényegesen kevésbé terhelik a környezetet és jelentős mértékben növelik a használati időtartamot, vagy meg kell oldani azt, hogy a felhasznált lítium és kobalt közel 100 százaléka újrahasznosításra kerüljön

– többek között ez szerepel a Klímapolitikai Intézet elemzésében.

Azt írják, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament is realizálta a fenti anomáliát és az Európai Zöld Megállapodás keretében rendeletekkel igyekszik elősegíteni a fenntarthatóbb és a körforgásos gazdaság célkitűzéseinek jobban megfelelő akkumulátor gyártási technológiák kifejlesztését abból a célból, hogy támogassa az európai közlekedés tiszta energiára való átállását és az üzemanyagimporttól való függetlenségét.

A közlekedés villamosításának következtében az akkumulátorok iránti kereslet gyorsan növekszik

Az Európai Unió előrejelzéseiből az körvonalazódik, hogy az elektromos autók terjedésével 12 év alatt jelentősen megnőtt a lítium akkumulátorokban való felhasználásának aránya, a többi ipari alkalmazáshoz képest. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2025-re a világ jelentős lítium- és kobalthiánnyal nézhet szembe.

A kutatóintézet elemzésében az szerepel , hogy 2021-ben a legnagyobb elektromosautó-piac Európában Németország volt, ahol novemberben és decemberben több, mint minden harmadik eladott új autó elektromos volt.

Az Európai Zöld Megállapodás fenntarthatóvá kívánja tenni a teljes akkumulátor értékláncot

A kutatás szerint ezt úgy lehet elérni, hogy szigorúbb célkitűzésekben állapodtak meg a hulladékgyűjtésre, az újrafeldolgozás hatékonyságára és az anyag visszanyerésre vonatkozóan, továbbá megszabja, hogy az akkumulátorok legyenek könnyebben kivehetők és cserélhetők és azt is, hogy a fogyasztók számára szélesebb körű információkat kelljen szolgáltatni.

Németország után jelenleg Magyarország az európai lítiumion-akkumulátorgyártás egyik legfontosabb központja

A Klímapolitikai Intézet kutatása kitér arra is, hogy a lítium-ion akkumulátorok hulladékainak egységes besorolásának hiánya miatt azok mennyiségéről a meglévő nyilvántartások nem adnak pontos adatot.

Annak ellenére sem, hogy a kritikus nyersanyagok kinyerése hulladékból inkább hamarabb, mint később nemzetgazdasági jelentőségűvé fog válni.

Hazánkban is megjelentek a világ legnagyobb akkumulátorgyártói - a különböző beszállítókról nem is beszélve -, mint a Samsung SDI, SK Innovation, valamint a kínai Contemporary Amperex Technology (CATL), melyek számára kiemelt jelentőségűek lesznek ezek az újrahasznosított nyersanyagok.

Magyarországon gazdaságstratégiai jelentőségű kérdéssé fog válni és itthon tartani a kritikus nyersanyagokat, illetve saját magának feldolgozni, hasznosítani, ezért kiemelt szempont lesz a használt akkumulátorok újrahasznosítási rendszerének kialakítása.

A szakmai elemzés szerint reális lehet a 60-80 százalék kapacitású használt akkumulátorok más funkciókban való hasznosítása. Például az elektromos autók használt akkumulátora még jó hatásfokkal alkalmazható a házi napelemek, vagy naperőművek által termelt áram raktározására.

A hazai akkumulátorok újrahasznosításának és a benne található értékes nyersanyagok kinyerésének szempontjából jelentős technológiai fejlesztések szükségesek, amelyhez a kutatás-fejlesztés, szakpolitikai döntések és vállalati beruházások kellenek.