Debrecen polgármestere, Papp László, a Facebook oldalán közölte a hírt, amit  környezetvédelmi szempontból sikerként könyvelt el.
„A választások lezárultával nem ért véget a munka. A választási győzelem nem jelenti azt, hogy az akkumulátor szektor ügyével nem kell foglalkozni” – írta Facebook-bejegyzésében a fideszes polgármester.
Papp László azzal folytatta, hogy hogy az elmúlt egy évben folyamatos egyeztetéseket folytattak a kínai CATL akkumulátorgyár képviselőivel, ennek eredményeként néhány héttel ezelőtt az akkumulátorgyár bejelentette, hogy hűtéstechnológiát vált, illetve jelentős mértékben csökkenti a vízfelhasználást, és ezt is jelentős mértékben tisztított szennyvíz felhasználásával teszi.
A mai nappal újabb mérföldkőhöz érkeztünk. A CATL benyújtotta a kormányhivatalhoz azt a módosítási kérelmét, amelynek eredményeként az NMP nevű oldószer kibocsátását minimális szintre csökkenti
– jelentette be a debreceni városvezető.
A három pontforrás közül az elsőn a jogszabály által engedélyezhető 150 mg/m3 helyett 2 mg/m3-re, a másodikon engedélyezhető 20 mgC/m3-ről 1,21 mgC/m3-re, a harmadik pontforráson pedig 1 mg/m3-re csökkenti a maximális kibocsátást az akkugyár. 

Az energiahatékonyságot továbbá az szolgálja, hogy az általuk bérelt ingatlanban nem lesz gázfelhasználás, sem az ott végzett tevékenységhez, sem az épület fűtéséhez.

A CATL 2022. augusztus 12-én jelentette be, hogy Kelet-Magyarországon, Debrecenben építi meg második európai akkumulátorgyárát. A cég indoklása szerint a beruházás lehetővé teszi, hogy a vállalat jobban kiszolgálja az európai piaci igényeket, fejlessze nemzetközi termelési hálózatát, valamint elősegítse az e-mobilitás terjedését és az energiaátmenet megvalósulását Európában.
A kínai gyár megépülése ugyanakkor a környezetkárosító és más negatív élettani hatások következtében a debreceni lakosok széleskörű ellenállásába ütközött. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal február közepén adta ki a környezethasználati engedélyt, ám azt a magánszemélyek, és többek között az LMP is megtámadta a bíróságon, mert a megyei kormányhivatal nem írt elő valós kibocsátási határértéket az akkugyártásnál használt, de a környezetre veszélyes, rákkeltő és magzatkárosító hatású oldószerre vonatkozóan.