A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,75 százalék, a kamatfolyosó két szélét sem változtatták meg. A döntés megfelelt a piac többségi várakozásának. A jegybank most áttért a stabilitásorientált monetáris politika korszakába.

Az MNB legutoljára július 23-án csökkentette 25 bázisponttal 6,75 százalékra a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitték lejjebb. A lépés megegyezett a piaci várakozásokkal, szinte minden szakértő enyhe lazításra számított.

Júliusban az infláció az előrejelzési sáv felső szélén alakult, a maginfláció megfelelt a jegybank várakozásainak. Az előző hónaphoz viszonyított áremelkedés meghaladta a historikus átlagot. A lakosság óvatos az Európa-rekorder inflációnak köszönhető negatív tapasztalataik miatt.

„Meglepetés döntően az élelmiszerárakhoz köthető, hosszabb távú inflációs képünk nem változott” – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő sajtótájékoztatón. Az infláció a következő hónapokban visszatér a toleranciasávba, az alapvető folyamatokban a dezinflációs trend 2025 első negyedévében várhatóan folytatódik.

Kiemelte: az infláció árnyéka hosszú – a várakozásokat újból az inflációs célon kell horgonyozni.

2024 második negyedévében megtorpant a gazdasági kilábalás. A külső kereslet – különösen az európai piacokon – elhúzódóan visszafogott. A fogyasztói és beruházói bizalom is csak lassan tud javulni. Pozitívum azonban, hogy a folyó fizetési mérleg pozíciónk jelentősen javult az idei év első felében. A költségvetés egyenlege júliusban többletet mutatott, a 4,5 százalékos hiánycél
elérhetősége javult az MNB szerint.

Virág Barnabás elmondta: stabilitásra, biztonságra és bizalomra van szükség.

A döntés háttere

Az árstabilitás újbóli elérése érdekében tovább kell mérsékelni az inflációs várakozásokat és biztosítani kell a pénzügyi piac stabilitását.

A következő időszakban a kamatkondíciók további, óvatos mérséklésére nyílhat tér. A jelenlegi információk alapján kettő 25 bázispontos csökkentés jöhet még 2024-ben. A szeptemberi lépés szempontjából a következő tényezők lesznek meghatározóak:

  • az augusztusi inflációs adat alakulása,
  • a meghatározó nagy jegybankok (Fed és EKB) szeptemberi döntései,
  • Magyarország kockázati megítélése
  • és a lakossági és vállalati bizalom alakulása.

„Az augusztusi inflációs adat sok kérdésre fog választ adni, hiszen megmutatja, mennyire tartósak a rekorder fogyasztóiár-emelkedés következményei” – hangsúlyozta a jegybank alelnöke.

Kapcsolódó

Bankolás, telefon, internet

A szolgáltatói szektor inflációs hatása kiemelkedő, így többek között a bankok és telekommunikációs szolgáltatók árazási folyamatait figyelni fogja a jegybank. Ezen a területen a dezinfláció rendkívül lassú, és negatívan hat a többi szektorra is.

A piaci szolgáltatások inflációja az év első felében 10 százalék körül alakult, ami a koronavírus-járvány óta folyamatos emelkedést mutatott. A július havi átárazásokban azonban elindult egy javuló tendencia: ennek az igazi leépülése azonban csak az év végére (sőt, inkább 2025-re) várható.

Ellentmondó arányok

Alapvető közgazdasági „szabálynak” mondható, hogy a reálbérek emelkedése a kiskereskedelmi forgalom növekedését hozza magával. 2024-ben érdekes tendencia mutatkozott itthon, ugyanis a reálbérek emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom azonban bezuhant a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Felmerül a kérdés, hogy hova tűnt a reálbéremelkedésből származó extra pénz. Az MNB is foglalkozik a kérdéssel, részletes elemzést a szeptemberi inflációs jelentésben közölnek majd, ugyanakkor az öt fő trendet megnevezték:

  • a gazdaság fehéredésének hatásai,
  • a béren kívüli juttatások kevésbé nőttek,
  • növekedtek a megtakarítások külföldön és belföldön egyaránt,
  • a lakáspiacon árak és tranzakciók tekintetében is egy fordulat mutatkozik,
  • egyre többen vásárolnak külföldön vagy online.